Könnyen összekeverhető szavak
Szempont vagy szemlélet? Az értékelés két szintje
A szempont valamely vizsgálatban vagy megítélésben érvényesített nézőpontot, felfogást jelölhet. A szemlélet rendszerint átfogóbb látásmódot nevez meg. Jelentésük érintkezhet; gyakorlati szövegben a szempontokat érdemes konkrét kérdésekké alakítani.
A cikk tartalma
Egy megközelítésből több kérdés következhet
Szerkesztett példa: egy útmutatót az első alkalommal érkező olvasó helyzetéből vizsgálsz. Ezt nevezheted a kezdő felhasználót figyelembe vevő szemléletnek. Ebből több ellenőrzési szempont következhet: érthető-e az első lépés, ismert-e a hivatkozott gomb neve, világos-e a művelet eredménye?
A három kérdés ugyanahhoz a megközelítéshez kapcsolódik, mégis külön dolgot ellenőriz. Az egyikre adott jó válasz nem oldja meg automatikusan a másik kettőt. Egy világosan megnevezett gomb mellett is hiányozhat az eredmény leírása.
A szempont is lehet tágabb nézőpont
A szempontot nem kell minden esetben számszerű mérőszámnak tekinteni. A „résztvevők szempontjából” tágabb nézőpontot jelöl: az ő helyzetüket vesszük figyelembe. A szótár ezért felfogásként, álláspontként is magyarázza.
A szemlélet viszont önmagában nem kész ellenőrzési lista. Ha azt kéred, hogy valaki „megfelelő szemlélettel nézze át” a szöveget, nem biztos, hogy ugyanazokra a részletekre figyel majd. A kívánt kérdések megadása egyeztethetőbbé teszi a feladatot.
A szempont és az eredmény se keveredjen
| Megfogalmazás | Szerepe |
|---|---|
| Az új olvasó helyzetéből indulunk ki. | Átfogó megközelítés. |
| Kiderül-e a szövegből, melyik fájlt kell megnyitni? | Konkrét ellenőrzési kérdés. |
| A fájl neve két helyen eltér. | Megfigyelt eltérés a mintában. |
„Az olvashatóságot vizsgáltuk” egy szempontot nevez meg. „A hivatkozások nem voltak elég egyértelműek” vizsgálati eredmény. A két mondatnak más szerepe van egy ellenőrzési jelentésben.
Egy visszajelzés legyen alkalmazható
A „szemléletváltás kell” általános felszólítás mellé adj konkrét megfigyelést, ha van ilyen. Saját minta: „A leírás olyan rövidítéseket használ, amelyeket az első alkalommal érkező olvasó még nem ismer.” Ebből már feladat következhet: a rövidítések első előfordulásánál jelenjen meg a feloldás.
Szócserénél azt nézd, a tág megközelítést, az egyes vizsgálati kérdést vagy a kapott eredményt akarod-e megnevezni. A három kapcsolatát megmutathatod, de a szavaikat ne kezeld automatikusan azonos tartalmúként.