Szól valakihez vagy szólít valakit? A közlés címzettje

A címzett és a téma két külön szerep

„Az oktató a résztvevőkhöz szólt.” A mondat a beszéd címzettjét nevezi meg. „Az oktató a feladatról szólt.” Ebben a mondatban a feladat a téma. A „résztvevőkről szólt” már a résztvevőket tenné a beszéd tárgyává.

A „Szólj Annának, ha megérkeztél” kérés értesítésre irányulhat. A szól valakihez és a szól valakinek a közléshelyzettől függően közel állhat egymáshoz, de egyikből sem következik automatikusan a beszéd témája.

A szólít tárgya a megszólított személy

„A házigazda a nevén szólította a vendéget.” A vendéget tárgy, a nevén pedig a megszólítás módját jelöli. „A házigazda a szobába szólította a vendéget.” Itt hívás történik, megadott célhellyel.

A valaminek szólít szerkezet azt mutatja, milyen megnevezéssel fordulunk valakihez: „Az új kollégát mindenki Petinek szólítja.” A Petinek ebben a mondatban a használt név. Ebből önmagában nem tudjuk meg, milyen név szerepel az illető hivatalos irataiban.

Levél és történet is szólhat valakinek vagy valamiről

• Ez a történet egy eltévedt utasról szól.
• Ez a figyelmeztetés a később érkezőknek szól.
• A csoportvezető név szerint szólította a résztvevőket.

A „neked szól a levél” a címzettre utal. A „rólad szól a levél” a tartalom témáját nevezi meg. Ugyanaz a levél szólhat neked valaki másról, ezért a két névmási alak cseréje lényeges eltérés.

Rövidítéskor a szereplők maradjanak a helyükön

Szerkesztett helyzet: egy levélben Annát tájékoztatják Béla érkezéséről. Pontos megfogalmazás: „A levél Annának szól. Béla érkezéséről tájékoztatja.” Az „Annáról szól” átírás a címzettet témává tenné.

Ha a szólít igét használod, azt is döntsd el, milyen műveletet közölsz: hívást, néven nevezést vagy megszólítási szokást. A „szólította” és a „meghallgatta” eltérő irányú cselekvés; az egyik nem bizonyítja a másikat.