Ugrani vagy ugorni? Két elfogadott igenév

Két szóalak ugyanahhoz az igéhez

A Helyesírási tanácsadó portál az ugrani és az ugorni alakot külön ellenőrizve is helyesnek jelöli. Az ugrik ige toldalékos alakjaiban a tő változhat: az ugrani mellett az ugorj és az ugrott formában is más magánhangzó-környezetet látsz.

Ezért nem elég az ugrik végéről egyszerűen levágni az -ik részt, majd minden esetben ugyanazt a betűsort hozzátenni. A magyar igék között több olyan van, amelynek különböző alakjai eltérő tőváltozatot használnak. A konkrét formát érdemes ellenőrizni.

Nem kell új jelentést rendelni a két változathoz

• A kis kutya már fel tud ugrani a padra.
• Nem mert ugorni a magasból.
• A két részt át lehet ugrani az ismertetőben.

Az ugrani és az ugorni között nem szükséges különbséget tenni aszerint, hogy ember, állat vagy tárgy mozgásáról van-e szó. Az sem általános szabály, hogy a nagyobb ugráshoz az egyik, a kisebbhez a másik alak tartozna. A jelentést a mondat további részei pontosítják.

A választott forma hangzása lehet ismerősebb vagy szokatlanabb egy-egy beszélő számára. Ez az egyéni nyelvhasználati tapasztalat nem teszi automatikusan hibássá a másik, ellenőrzött változatot. Saját szövegben használhatod következetesen az ugrani alakot, ha ez illik a hangodhoz.

Az igekötő helye külön helyesírási kérdés

A főnévi igenév előtt közvetlenül álló igekötőt hozzáírjuk: felugrani, átugrani. Ha más szó kerül közéjük, különválik: fel tud ugrani, át kell ugrani. Ugyanezt az elvet kell követni a választott másik alakváltozat mellett is.

Javításkor tehát külön ellenőrizd a szóalakot és a szóhatárt. Az át kell ugrani nem azért három szó, mert az ugrani kivételes lenne, hanem mert a kell beékelődik az igekötő és a hozzá tartozó igenév közé.