Ui. és ui.: utóirat vagy ugyanis?

Az utóirat a levélhez fűzött kiegészítés

Ha az elkészült levél után rövid kiegészítést írsz, az Ui. megjelölés bevezetheti ezt a részt. A cikkben a ponttal lezárt rövidítést használjuk, majd a kiegészítést önálló mondatként kezdjük. Például: Ui. A füzeted nálam maradt.

Az utóirat helye szerkesztési szokás, a rövidítés alakját viszont a szabályzat adja meg. A jelölés nem tesz másodlagossá egy lényeges feltételt. Ha a kiegészítés a levél fő kérését vagy időpontját változtatja meg, a törzsszöveget is igazítsd hozzá.

Az ugyanis magyarázó kapcsolatot teremt

A „Később indulunk, ui. még várjuk a csomagot” mondatban az ui. az ugyanis szót helyettesíti. A második tagmondat magyarázza az első állítást. Ez más feladat, mint egy levél végéhez csatolt utóirat megjelölése.

Folyó szövegben a teljes ugyanis alak gyakran könnyebben olvasható. A rövidítés tömör jegyzetben lehet hasznos. A választás szerkesztési kérdés; mindkét esetben meg kell őrizni a két tagmondat közti magyarázó viszonyt.

Négy saját példa

• Ui. A keddi találkozóra a füzetet is hozd magaddal.
• Ui. A csatolmány második oldalán találod a térképet.
• Bent maradunk, ui. erősen esik az eső.
• A jegyzet még hiányos, ui. két adat ellenőrzésére várunk.

A nagy U önmagában nem bizonyít utóiratot

Az AkH. általános szabálya szerint a kisbetűs rövidítés mondat elején nagy kezdőbetűt kap. Így az ugyanis rövidítése is lehet Ui. egy új mondat elején. A két feloldás közti különbséget ezért a betűméreten túl a szöveg szerkezete alapján kell megállapítani.

Ha a rövidítés feloldása nélkül nehéz eldönteni, mire utalsz, írd ki az utóirat vagy az ugyanis szót. Ez különösen hasznos lehet olyan közönségnek szóló üzenetben, amelyben a rövidítés olvasása több figyelmet igényelne, mint a teljes szó.

A pontozást az egyetlen rövidítéshez igazítsd

A szabályzatban szereplő alak Ui., illetve ui. Nincs külön pont az u és az i között. Az U. i. vagy u. i. forma ezért nem a megadott állandó rövidítést követi. Az utóirat egy szó, az ugyanis szintén egy szó.

Az Ui. utáni mondatot nagybetűvel kezdheted: Ui. Köszönöm a tegnapi segítséget. Itt a rövidítés pontja lezárja a jelölést, a kiegészítés saját mondat. A mondat végén a közlésnek megfelelő írásjelet használd.

Az utóirat tartalmát vesd össze a levéllel

Szerkesztett helyzet: a levél 10 órás találkozót közöl, az utóirat pedig 11 órát ír. A két adat ütközését nem oldja fel az Ui. nagybetűje. A végleges időpontot a fő közlésben is javítani kell, hogy az olvasó egyetlen világos adatot kapjon.

Az utóirat jól használható valóban kiegészítő megjegyzésre. A fő feladat, a határidő vagy egy megváltozott helyszín viszont legyen a levél könnyen megtalálható részében is pontos. Ez a szöveg szerkesztésének ajánlása, külön a rövidítés helyesírásától.