Utal valamire vagy utal valamit? Jelzés és pénzküldés

A rag megváltoztatja az olvasatot

„Az előadó a regény első részletére utal.” Ebben a mondatban az előadó egy szövegrészre hívja fel a figyelmet. „A vásárló az első részletet utalja.” Itt a részlet fizetendő összegként értelmezhető. A részletére és a részletet különbsége a többjelentésű főnév értelmezéséhez is támpont.

Ha a környezet rövid, nevezd meg közvetlenül a műveletet: hivatkozik a szövegrészre, illetve átutalja az összeget. Az átírás akkor pontos, ha az eredeti közlésben valóban ezek a jelentések szerepelnek.

Ki mire utal?

• A lábjegyzet egy korábbi fejezetre utal.
• A szervező a tegnapi levelére utalt.
• A pénzt a megadott számlára utalták.
• A beszélő a kezével is a kijárat felé mutatott; szavaival a sietség okára utalt.

Az utalás alanya személy és megfigyelhető jel is lehet. A „szerző a mellékletre utal” tudatos figyelemfelhívást írhat le. A „két azonos sorszám ismétlődésre utal” mondatban az adat ad támpontot az értelmezéshez.

Az utal és a bizonyít erőssége eltérhet

A „hiányzó oldalszám hibára utalhat” lehetőséget jelez. Ha ezt „a hiányzó oldalszám bizonyítja a hibát” alakra írod át, megszünteted az óvatos megfogalmazást. Egy bizonyító állítás megítéléséhez tudni kell, milyen szabály alapján várnánk ott oldalszámot.

Ellenőrzéskor tartsd meg az olyan elemeket is, mint az utalhat, az egyik lehetséges vagy a feltételezés szerint. Ezek a közlés tartalmához tartoznak. A rövidebb mondat nem jogosít fel a bizonyosság növelésére.

A pénzküldés mondatában az időt is őrizd

„Holnap utalom az összeget” jövőre vonatkozó vállalás. „Tegnap utaltam az összeget” megtörtént műveletet állít. A két mondat nyelvi ellenőrzésénél az igeidő mellett a holnap és tegnap is számít.

A címzett és a célhely külön is megjelenhet: „A résztvevőnek a megadott számlára utaltuk az összeget.” Ez a mondat a küldési műveletről szól. A jóváírás idejéről vagy más további állapotról csak akkor írj, ha arról külön információd van.