Vesszők és érthető mondatok
Vagyis és azaz: pontosítás és vessző
A magyarázó kötőszóként álló vagyis és azaz elé vessző kerül: szombaton, azaz a hét hatodik napján. Utánuk önmaguk miatt nem kell újabb vessző. A pontosító rész végén akkor jelölünk új határt, ha például közbevetés zárul, vagy új tagmondat kezdődik.
A cikk tartalma
Egy mondatrészt is lehet pontosítani
A „Két példányt, azaz egy eredetit és egy másolatot kérünk” mondatban a második tárgycsoport megmagyarázza az elsőt. A vessző az azaz előtt szükséges. Az „azaz, egy eredetit” tagolás viszont megszakítaná a kötőszó és a pontosítás kapcsolatát.
A vagyis hasonlóan működik: „A nagyobbik, vagyis a húszliteres tartályt hozzátok.” Itt azt azonosítjuk, melyik tartályra gondolunk. A pontosítás nem önálló felsorolási tétel: ugyanazt a tárgyat nevezi meg más módon.
Teljes állítást is megmagyarázhatsz
A „Minden hely elkelt, vagyis új jelentkezőt már nem tudunk fogadni” mondatban a második tagmondat a helyzet értelmezését fejti ki. Az első rész a férőhelyekről közöl tényt, a folytatás ennek gyakorlati következményét mondja ki.
A kötőszó kiválasztása tartalmi vállalás. Ha a második közlés csupán új, független információ, félrevezető lehet magyarázatként hozzákapcsolni. Például a „Minden hely elkelt, vagyis holnap eső várható” kapcsolatot egy vesszővel nem lehet helyrehozni. A két adat közötti indokolható viszony hiányzik.
Mikor kell lezárni a pontosító részt?
| Szerkezet | Példa |
|---|---|
| Beépített magyarázó mondatrész | Két fájlt, azaz egy képet és egy leírást küldj. |
| Közbevetett azonosítás | A melléklet, vagyis a részletes leírás, még hiányzik. |
| Magyarázó tagmondat | A melléklet hiányzik, vagyis a küldemény még hiányos. |
Az „A határidő, vagyis a beküldés utolsó napja, péntek” mondat közepén az azonosító megjegyzés közbevetésként áll. Kiemelve ezt kapjuk: „A határidő péntek.” A második vessző a közbevetést zárja le.
A „Péntekig, vagyis a határidőig várunk” mondatban a pontosító időhatározó szervesen folytatja a szerkezetet. Nem kell automatikusan újabb vesszőt tenni a várunk elé. A kétféle megoldás mögött eltérő tagolás áll: a lezárásról a teljes mondat alapján dönts.
A vagyis hogy kapcsolatot tartsd együtt
Saját minta: „Egy dolgot pontosítok, vagyis hogy a második változatot kérem.” A két egymás mellé kerülő kötőszó között nincs szükség vesszőre. A vagyis az egész hogy-os tartalmat vezeti be.
Ugyanez a kapcsolat a mondat erősebb széttagolásával is megmaradhat: „Egy dolgot pontosítok. Vagyis hogy a második változatot kérem.” Ezt a rövidebb, beszélt nyelvhez közelítő formát a szöveg hangneméhez igazíthatod. A közéjük tett vesszőt a ponttal történő különválasztás önmagában nem indokolja.
A pontosítás őrizze meg a bizonytalanság mértékét
Nagyjából fél órát, azaz körülbelül harminc percet várunk. A fél óra harminc percnek felel meg, a nagyjából jelzés miatt azonban az eredeti közlés becslést ad. Ezt a körülbelül szó a magyarázó részben is megőrzi.
A „Nagyjából fél órát, azaz pontosan harminc percet várunk” változatban már ütközik a becslés és a pontosság állítása. A vessző megfelelő helyen van, az azaz utáni rész mégis megváltoztatja az adat bizonyosságát.
Ugyanígy figyelj a legalább, legfeljebb és összesen szavakra, ha mennyiséget magyarázol meg. Legalább két példány nem azonos pontosan két példánnyal. Az azaz és a vagyis után csak olyan feloldást írj, amely megtartja az előzmény korlátait.
Gyakorlat: a szükséges és a fölösleges vessző
Javítsd: 1. Három napra vagyis péntektől vasárnapig foglaltunk. 2. A szerkesztő vagyis Anna ma szabadságon van. 3. Ezt kértem, vagyis, hogy a teljes képet küldd el. A második mondatban Annát kifejezetten közbevetett azonosításként nevezd meg.
Megoldás és ellenőrzés
1. Három napra, vagyis péntektől vasárnapig foglaltunk. A pontosító időhatározó elé kerül vessző. 2. A szerkesztő, vagyis Anna, ma szabadságon van. A feladat közbevetett megnevezést kért, így annak mindkét határát jelöljük. 3. Ezt kértem, vagyis hogy a teljes képet küldd el. A két kötőszó közé tett vesszőt elhagyjuk.
A javítás után fogalmazd meg magadnak: mit pontosít a vagyis vagy az azaz utáni rész? Ha erre nincs egyértelmű válasz, érdemes a gondolatkapcsolatot is átdolgozni.