Vesszők és érthető mondatok
Az értelmező vesszői: Anna, a szerkesztő
Az értelmező egy már említett személyt vagy dolgot nevez meg újra, illetve pontosít. Előtte rendszerint vessző áll: Annát, a szerkesztőt kerestem. Ha közbevetésként különítjük el, utána is teszünk vesszőt. A beépített Kovács Anna szerkesztő megnevezés viszont eltérő szerkezet, ezért nem kap automatikusan vesszőt.
A cikk tartalma
Ugyanazt a személyt kétszer nevezzük meg
Az „Annát, a szerkesztőt kerestem” mondat egyetlen keresett személyről szól. Az Anna név után a szerkesztő pontosítja, milyen szerepben ismerjük őt. Mindkét megnevezés tárgyragot kap: Annát, szerkesztőt.
A „Kovács Anna szerkesztőt kerestem” változatban a név és a foglalkozás egyetlen szoros megnevezésként áll, csak a szerkezet végén található tárgyrag. A két alak értelmezése és hangsúlyozása eltérhet. A név után ezért a teljes szerkezet vizsgálata nélkül nem lehet vesszőt beszúrni.
A második vessző a választott tagolást mutatja
| Szándék | Saját minta |
|---|---|
| Szorosan beépített név és foglalkozás | Kovács Anna szerkesztővel egyeztettem. |
| Értelmező megnevezés | Annával, a szerkesztővel egyeztettem. |
| Közbevetett azonosítás | Anna, a szerkesztő, hétfőn érkezik. |
Az értelmező elé tett vesszőből nem következik automatikusan, hogy utána is kell írásjel. Az „Annát, a szerkesztőt kerestem” változatban a pontosítás után közvetlenül folytatjuk a mondatot.
Ha a pontosítást közbevetésszerűen emeljük ki, két vesszővel határolhatjuk: „Annát, a szerkesztőt, egész délelőtt kerestem.” Itt az értelmező külön megjegyzésként jelenik meg. A helyesírási szabályzat mindkét tagolással számol. A kétoldali elhatárolás ezért a közbevetett használatot jelölje, ne automatikus javítóreflex legyen.
A rag a szerepet is ellenőrzi
A „Miklósnak, az új kollégának küldtem a mintát” mondatban mindkét névszói rész ugyanarra a kinek kérdésre felel. A kétszer kiírt rag segít megőrizni a kapcsolatot akkor is, ha hosszabb megnevezés kerül a mondatba.
A „Miklósnak, az új kolléga küldtem a mintát” változatban a második megnevezés alapalakban marad, és megszakad az egyértelmű kapcsolódás. Javításkor a ragokat is vizsgáld meg. A jól elhelyezett vessző önmagában nem teszi rendezetté a mondattani viszonyt.
Az értelmező később is követheti az értelmezettet
A „Csak vele egyeztettem, a szerkesztővel” mondat végén nevezzük meg újra, kire utal a vele. A vessző közvetlenül a hátravetett értelmező előtt áll. A kiegészítés ilyen sorrendben utólagos pontosításként hat.
Más az „Anna maga ellenőrizte a címet” mondat. A maga szót nem különítjük el automatikusan vesszővel a névtől. Hasonlóképpen az „A résztvevők mind megérkeztek” szerkezet mind szava köré sem szükséges vessző. A jelentés és a szokásos szerkezettípus itt megelőzi a puszta törlési próbát: attól, hogy egy szó elhagyható, még nem válik közbevetéssé.
A szereplők számát az átírás is megváltoztathatja
A helyzet szerint Anna a szerkesztő, és egyedül vele egyeztettél. Ezt közli az Annával, a szerkesztővel egyeztettem mondat: a két ragos megnevezés ugyanarra a személyre utal.
Ha az Annával és a szerkesztővel egyeztettem változatot írod, a természetes olvasat két résztvevőt állít egymás mellé. Ez akkor felel meg a helyzetnek, ha Anna és a szerkesztő két külön személy. A vessző és az és itt eltérő kapcsolatot tesz láthatóvá.
Kapcsolattartók, felelősök vagy szerzők felsorolásában előbb rögzítsd, hány külön személyről van szó. Egy beosztás hozzáfűzése nem növeli a névsor létszámát. Hosszú megnevezésnél külön mondat is segíthet: Annával egyeztettem. Ő szerkeszti a kiadványt.
Gyakorlat a névvel és a raggal
1. Javítsd: „Péterrel az ügyintéző egyeztettem.” Az ügyintéző ugyanaz a személy, mint Péter. 2. Közbevetett azonosításként tagold: „A szerző Eszter ma küldi az új fejezetet.” 3. Kell-e vessző: „Eszter maga javította a táblázatot”?
Megoldások
1. Péterrel, az ügyintézővel egyeztettem. Az értelmező elé vessző kerül, és ugyanazt a szerepet a -vel rag is jelöli. 2. A szerző, Eszter, ma küldi az új fejezetet. A megadott közbevetett tagolás két vesszőt kíván. 3. Eszter maga javította a táblázatot. A maga körül nincs szükség vesszőre.
Ha a pontosító megnevezés túl hosszú, külön mondatba is átteheted. A cél, hogy a név, a szerep és a cselekvés kapcsolata első olvasásra követhető legyen.