Könnyen összekeverhető szavak
Végére, végre, végül: három alak, eltérő mondatbeli szerep
A végére valaminek a végéhez kapcsolódik: „A lap végére írtam.” A végre jelezheti egy várt esemény bekövetkezését: „Végre megérkezett.” A végül a lezáró eseményre vagy eredményre utalhat: „Végül hazamentünk.” A végül ü-je rövid.
A cikk tartalma
Végére: valaminek a végpontja
„A levél végére írd a neved!” A „végére” birtokos személyjeles és ragos alak: a levél végéről van szó. A szóban két hosszú é szerepel, majd rövid e. A „végre” rövidebb alak ebben a mondatban más szerkezetet adna.
„A hónap végére elkészül.” Itt időbeli végpontot jelölünk. Ha egy konkrét hónap és határidő számít, a mondatot dátummal is pontosíthatod. A „végére” önmagában nem nevezi meg, melyik hónapra gondol a beszélő.
Végre: a várakozás is megjelenhet a mondatban
„Végre megérkezett a csomag.” A mondat azt is érzékelteti, hogy az érkezést várták. A „Megérkezett a csomag” ennél semlegesebb közlés. A „végre” elhagyása ezért a mondat hangulatát módosíthatja.
A „végre” többféle szerepben fordulhat elő, így nem minden előfordulását lehet a várakozással magyarázni. Például a „végrehajt” igében rögzült kapcsolat része. A jelentést mindig a teljes mondat alapján állapítsd meg.
Végül: a sor lezárása vagy az eredmény
„Elolvastuk a javaslatokat, végül szavaztunk.” A „végül” a cselekvéssor utolsó lépését jelöli. „Végül másik megoldást választottunk.” Itt a folyamat eredményét vezeti be. Mindkét mondatban rövid ü-vel írjuk.
A „Végül megérkezett” és a „Végre megérkezett” között lehet jelentésárnyalatnyi különbség: az első a történés kimenetelére, a második a várakozás teljesülésére helyezheti a hangsúlyt. Egyik sem javítható automatikusan a másikra pusztán stílusízlés alapján.