Összekötő szavak a fogalmazásban: azonban, ezért, ráadásul

Az azonban eltérést vagy váratlan fordulatot jelezhet, az ezért következményt vezethet be, a ráadásul pedig egy további körülményt emel ki. Akkor választasz jól közülük, ha előbb meg tudod fogalmazni, milyen kapcsolat van a két közlés között. A választott szó ezt a kapcsolatot teszi láthatóvá az olvasónak.

Egy fogalmazásban könnyű egymás mellé írni igaz mondatokat úgy, hogy az olvasó bizonytalan maradjon: melyik állítás indokolja a másikat, melyik jelent kivételt, és melyik ad új információt. Az alábbi saját mintaszövegek kitalált helyzeteken mutatják meg, hogyan rendezheted el ezeket a viszonyokat. A javításoknál a mondatok tartalmával is dolgozunk.

Előbb a kapcsolatot nevezd meg

Olvasd el ezt a két mondatot: „A terem hűvös volt. A résztvevők végig ott maradtak.” Egy történetben ez lehet egyszerű eseményleírás. Ha előtte arról írtál, hogy a hideg miatt többen távozásra készültek, az ott maradás már váratlan fejlemény. Ilyenkor természetes folytatás: „A terem hűvös volt, a résztvevők azonban végig ott maradtak.” A szövegkörnyezetből értjük, mivel áll szemben a második közlés.

Az „ezért” egészen más értelmezést kívánna: „A terem hűvös volt, ezért a résztvevők végig ott maradtak.” Ehhez olyan előzmény kellene, amelyből kiderül, miért volt kedvező a hűvös terem. Például odakint hőség volt, és bent lehetett pihenni. Ezt az összefüggést a szerzőnek kell megalapoznia.

Írás közben tehát mondd ki magadnak: a következő mondat indokol, következtet, új körülményt ad hozzá, vagy eltér a várakozástól? Ha erre még nincs válaszod, érdemes a mondatok tartalmát rendezni. A kapcsolóelem behelyettesítése később következhet.

Négy gyakori viszony a mondatok között

Az „összekötő szavak” kifejezést itt tág értelemben használjuk: egyetlen szó és több szóból álló fordulat is segítheti a gondolatmenet követését. A nyelvtani rendszerezéshez a Grammatikai gyakorlókönyv mellérendelésről szóló része ad részletes hátteret. A következő táblázat négy, fogalmazás közben gyakran szükséges feladatot különít el.

A felsorolt szavak árnyalata és mondatbeli helye eltérhet. A „ráadásul” gyakran nyomatékosabb kiegészítést ad, az „emellett” több helyzetben tárgyilagos felsoroláshoz is illik. A „mert” használatakor a mondat felépítését is alakítanod kell: az okot közlő rész kapcsolódik az indokolt állításhoz. Egy szinonimalista elemeit ezért mindig teljes mondatban próbáld ki.

Az indoklás és a következmény iránya könnyen ellenőrizhető. „Későbbre tettük a találkozót, ugyanis késett a vonat”: előbb megkapjuk a döntést, aztán az indokát. „Késett a vonat, ezért későbbre tettük a találkozót”: előbb az okot ismerjük meg, utána a következményt. Ugyanazt a helyzetet mutatjuk be eltérő sorrendben.

Egy teljes bekezdés három változata

A következő rövid tájékoztatóhoz minden szükséges adat rendelkezésünkre áll. Szerdán elromlott a tanulószoba fűtése, emiatt lezárták a helyiséget. A csoport átment a könyvtárba, ahol volt elég hely. A foglalkozás folytatódott, és a következő heti alkalmat is oda szervezték.

Első változat, kevés kapcsolattal: „Szerdán elromlott a tanulószoba fűtése. Lezárták a helyiséget. A csoport átment a könyvtárba. Ott volt elég hely. Folytattuk a foglalkozást. A következő héten is ott találkozunk.”

A szöveg érthető, de sok rövid közlés követi egymást. Az olvasónak kell összeraknia a helyváltoztatás indokát és a foglalkozás folytatásának feltételét. Tájékoztatóban ezt könnyen kifejthetjük.

Második változat, az eseményekből a következmények felé: „Szerdán elromlott a tanulószoba fűtése, ezért lezárták a helyiséget. A csoport átment a könyvtárba, ahol volt elég hely. Így folytatni tudtuk a foglalkozást. A következő héten is a könyvtárban találkozunk.”

Az „ezért” összeköti a hibát a lezárással, az „így” a megfelelő helyszínt a folytatás lehetőségével. Az utolsó mondat önálló tájékoztatásként működik; külön kapcsolószó nélkül is világos, hogy a következő alkalom helyszínéről szól.

Harmadik változat, a résztvevőnek szükséges hírrel kezdve: „A következő heti foglalkozást is a könyvtárban tartjuk. Szerdán ugyanis elromlott a tanulószoba fűtése, ezért lezárták a helyiséget. A csoport aznap átment a könyvtárba, ahol elegendő helyet találtunk a folytatáshoz.”

Itt a gyakorlati tudnivaló kerül előre, utána jön az indoklás. Ugyanazokból az adatokból más felépítésű bekezdés készült. E-mailes értesítéshez ezt a sorrendet választanám, mert a címzett rögtön megtudja, hová menjen. Egy eseménybeszámolóban a második változat is jól használható.

Az „azonban” és a „ráadásul” másféle folytatást készít elő

Nézzünk két saját bekezdést egy rendezvényhelyszín kiválasztásáról. Mindkettőben világos, hogy a szervezők kedvező árat és vasúti megközelíthetőséget keresnek.

„A Liget terem bérleti díja belefér a keretünkbe. Ráadásul a vasútállomástól öt perc sétára található. A bejárást erre a helyszínre szervezzük meg először.”

„A Liget terem bérleti díja belefér a keretünkbe. A vasútállomástól azonban csak két átszállással érhető el. A döntés előtt megkérdezzük a résztvevőket, hogyan utaznának oda.”

Az első bekezdésben a második adat további előnyt ad a megadott célhoz. A másodikban új nehézség jelenik meg. A szöveg mindkét esetben megnevezi a tényleges körülményt, és ehhez választ kapcsolóelemet.

A „ráadásul” kedvezőtlen körülményeket is összekapcsolhat: „A nagyterem drágább a keretünknél. Ráadásul a kért időpontban csak délig bérelhető.” A közös elem az, hogy a második közlés az adott értékeléshez újabb szempontot ad. A szó jelentését tehát a közlés irányával együtt vizsgáld.

Az „azonban” helyét is próbáld ki: „A terem azonban kicsi”, illetve „Azonban a terem kicsi.” Mindkét szerkezet használható, az adott bekezdésben eltérő hangsúllyal. A természetességet a teljes mondatsor felolvasásával ellenőrizd.

Az időbeli sorrendből mennyi következik?

„Hétfőn emlékeztetőt küldtünk. Kedden megérkezett a válasz.” Ebből a két adatból tudjuk, melyik esemény történt előbb. Azt még külön kellene ellenőriznünk, hogy a címzett az emlékeztető hatására válaszolt-e.

Egy pontos beszámoló így hangozhat: „Hétfőn emlékeztetőt küldtünk, majd kedden megérkezett a válasz. A címzett a levelében megadta a kért időpontot.” Az „ezért kedden megérkezett a válasz” már okozati kapcsolatot állítana. Ilyen megfogalmazást akkor válassz, ha ennek is van alapja.

Ugyanígy figyelj a „tehát” használatára. „Három résztvevőnek tetszett az előadás, tehát mindenki elégedett volt” túlterjeszti a következtetést a megadott információn. Az ellenőrizhető közlés: „A három megkérdezett résztvevő elégedett volt az előadással.” A kapcsolóelem törlése után a következtetést is pontosítani kellett.

Hol legyen a vessző és a mondathatár?

Az írásjel helyét a mondat szerkezetével együtt nézd. A magyar helyesírás szabályai 244. pontja a tagmondatok elválasztását szabályozza: ezek között általában vessző áll, a tagmondatot bevezető „és” előtt is. A puszta szófelismerés ehhez kevés; azt is meg kell állapítanod, milyen egységek kapcsolódnak.

„A terem kicsi, ezért másik helyszínt keresünk.” Ebben két tagmondat szerepel. Két önálló mondatként is leírhatod: „A terem kicsi. Ezért másik helyszínt keresünk.” Az „ezért” után ezekben a példákban nincs külön vessző.

„A könyv érdekes, de a magyarázat helyenként rövid.” Itt a vessző a két tagmondat határát jelöli. „A könyv azonban érdekes” esetében az „azonban” a mondaton belül áll, és a példában nem választjuk el vesszőpárral. Hasonlóan: „Ráadásul holnap is nyitva leszünk.”

A tagolást az olvasó feladatához igazítsd. Egy hosszú mondatban nehéz lehet követni, melyik indok melyik döntéshez tartozik. Két rövidebb mondatban ezt gyakran tisztábban lehet megmutatni. Az egymás után álló „de azonban” helyett ebben a gyakorlatsorban válassz egyetlen, pontosan illeszkedő elemet, és ellenőrizd az egész mondatot.

Próbáld ki egy új bekezdésen

A feladat adatai: a szervezők csütörtökre hívták meg a csoportot; a meghívóból kimaradt a kezdési idő; emiatt három címzett visszakérdezett; a szervezők ezért javított meghívót küldtek; az új levélben a bejáratot is pontosították. Írj ebből hárommondatos tájékoztatót. Használj egy következményt és egy kiegészítést jelölő elemet. További tényt ne adj hozzá.

Egy lehetséges megoldás: „A csütörtöki meghívóból kimaradt a kezdési idő, és három címzett visszakérdezett. Ezért javított meghívót küldtünk a csoportnak. Emellett az új levélben a bejáratot is pontosítottuk.”

Az első mondat megadja a hibát és a visszajelzést, a második a szervezők ezekre adott lépését. A harmadik további javítást közöl. Ha inkább a címzett teendőjével kezdenéd, átrendezheted a szöveget: „A csütörtöki alkalomhoz a javított meghívót használjátok. Az első változatból ugyanis kimaradt a kezdési idő, ezért három címzett is visszakérdezett. Az új levélben emellett a bejáratot is pontosítottuk.” Ebben a változatban a visszakérdezés okát is megneveztük; ezt a feladat összefüggése támasztja alá.

Most vegyél elő egy saját bekezdést. Minden mondat mellé írd oda egy szóval a feladatát: állítás, indok, következmény, kiegészítés vagy eltérés. Ha két szomszédos mondat kapcsolata bizonytalan, előbb a közlést javítsd. Ezután válaszd ki a hozzá illő összekötő szót.