Szókincsfejlesztés napi tíz percben: gyakorlatok saját mondatokkal

Válassz egy szót vagy egy rövid mondatot a saját olvasmányodból, leveledből vagy fogalmazásodból. Tisztázd a jelentését, figyeld meg a hozzá illő szókapcsolatokat, majd használd egy új helyzetben. Az alábbi négy gyakorlat ezt a munkát vezeti végig, megoldott mintákkal és önálló feladatokkal.

A címben szereplő tíz perc javasolt napi munkakeret. A cikk első elolvasása és a minták átnézése ennél tovább is tarthat. A gyakorlatok későbbi, rövid változatát oszthatod be tíz percre. Nincs hozzá ígért szókincsnövekedés vagy kötelező napi szómennyiség: egyetlen bizonytalan szó használatának tisztázása is értelmes feladat.

Mit érdemes gyakorolni egy szóval?

Egy szó felismerésétől több lépés vezet a saját mondatban való pontos használatig. Tudnod kell, melyik jelentését választod, milyen más szavak kapcsolódhatnak hozzá, és milyen hangnemhez illik. Ezeket a kérdéseket külön is végigveheted.

Paul Nation szókincstanulásról szóló saját előadásjegyzete foglalkozik a jelentés és a szóalak felidézésével, a szövegkörnyezettel, a szókapcsolatokkal és az új használati feladatokkal. Az alábbi magyar gyakorlatsor saját szerkesztésű alkalmazás. A tízperces beosztást szervezési javaslatként használjuk; a forrás nem igazol hozzá külön hatásmértéket.

A példákban hétköznapi szavakkal dolgozunk. Így közvetlenül vizsgálható, mit tudunk hozzátenni egy általános „jó” vagy „érdekes” megállapításhoz, és mikor módosítaná a mondat értelmét egy látványosabbnak tűnő csere.

1. gyakorlat: válaszd szét a jelentéseket

Írd fel a kiválasztott szót két eltérő mondatban. Mindkettő mellé fogalmazd meg néhány szóval, mit jelent ott. Ezután keress olyan másik megfogalmazást, amely az adott mondatban megőrzi ezt a jelentést.

Megoldott minta: „A doboz könnyű, fél kézzel is fel tudom emelni.” Ebben a mondatban a doboz csekély súlya a fontos. A „kis súlyú” kifejezés beleillik. „A feladat könnyű, az ismert szabály alapján meg tudom oldani.” Itt a megoldás csekély nehézségéről beszélünk; a „könnyen megoldható” kifejezés pontos lehet.

A „kis súlyú feladat” már más értelmezést hozhatna be, például a feladat csekély jelentőségét. Ezt a mintában semmi sem támasztja alá. A szócsere tehát a jelentéshez igazodik, és a teljes mondatot újra el kell olvasni.

Önálló feladat: mit jelent az „erős” az alábbi két mondatban? „A vászonzsák erős, a megadott terhelésnél sem szakadt ki.” „A döntés mellett erős érv szólt: az új időpont mind a négy résztvevőnek megfelelt.” Írj mindkettőhöz saját magyarázatot, majd egy olyan változatot, amelyben elhagyod az „erős” szót.

Lehetséges megoldás: az első példában a zsák teherbírása a lényeg: „A vászonzsák bírta a megadott terhelést.” A másodikban egy döntést alátámasztó szempont jelentőségét fejezzük ki: „Az új időpont mellett szólt, hogy mind a négy résztvevőnek megfelelt.” A két átfogalmazás eltérő szavakat kíván. A feladat akkor sikerült, ha a mondatokból továbbra is ugyanazt tudjuk meg.

Szótárazáskor a jelentéshez tartozó példát is olvasd el. A magyar nyelv nagyszótárának szerkesztési tájékoztatója ismerteti, hogyan különülnek el a szócikkekben a jelentések, a használati minősítések és a példák. A szótári adatot azzal a mondattal vesd össze, amelyen éppen dolgozol.

2. gyakorlat: vizsgáld a szókapcsolatot

A szó mellé írd oda azt is, mire vonatkozik. A „gyors”, „rövid” és „részletes” egyaránt kapcsolódhat a „válasz” szóhoz, közben mást közölnek róla. A választásnál az ismert körülményt kell megtartanod.

Megoldott minta: „A kérdésre tíz percen belül megérkezett egy kétoldalas válasz, amely minden részletre kitért.” Ebből a válasz gyors megérkezése és részletessége is megállapítható. A „rövid választ kaptam” viszont megváltoztatná a tartalmat. Jó tömörítés lehet: „Gyors és részletes választ kaptam.” Ha a tíz perc különösen fontos, tartsd meg azt is.

Most változtassunk az adatokon: „Három nap múlva egyetlen mondat érkezett, amelyből hiányzott a kért cím.” A rövidség itt megállapítható. A „tömör” jelzővel óvatosabban bánnék, mert az értékes, lényegre szorítkozó megfogalmazás benyomását keltheti, miközben a szükséges adat hiányzik. Pontosabb: „Három nap múlva rövid, hiányos választ kaptam.”

Önálló feladat: három meghívó készült. Az elsőben kétféle kezdési idő szerepel. A második egyetlen, félreérthetetlen időpontot közöl, és minden szükséges adatot megad. A harmadik szövege könnyen követhető, de hiányzik belőle a helyszín. Válassz mindegyikhez egy-két jelzőt, majd írd le, melyik adat indokolja a választásodat.

Lehetséges megoldás: az első „ellentmondásos meghívó”, a második „egyértelmű és teljes meghívó”, a harmadik „érthető, de hiányos meghívó”. A „világos” és a „teljes” ebben a feladatban külön szempont. Egy szöveg könnyen olvasható lehet úgy is, hogy a címzett egyik fontos kérdése megválaszolatlan marad.

Ha valódi szövegekben is megvizsgálnál egy kapcsolatot, a Magyar Nemzeti Szövegtár 2 súgója bemutatja a szövegkörnyezettel együtt megjelenő találatokat és az együtt előforduló szavak vizsgálatát. A keresőhöz regisztráció szükséges. A találat teljes környezetét olvasd el: egyetlen előfordulás alapján még ne döntsd el, hogy a kifejezés a saját leveledhez is illik.

3. gyakorlat: írj át egy mondatot a tények megőrzésével

Válassz egy általános értékelést tartalmazó mondatot. Írd mellé, pontosan mi indokolja az értékelést. Ezekből az adatokból készíts új változatot. A gyakorlat közben nem kell mindenáron másik melléknevet keresned: egy konkrét közlés többet is megmutathat.

Megoldott minta: „Jó volt a tájékoztató.” A rendelkezésre álló tények: felsorolta a három szükséges iratot, megadta a beadás helyét és határidejét. Az új mondat lehet: „A tájékoztatóból megtudtam, melyik három iratot kell beadnom, hová és meddig.”

Az átfogalmazásból az olvasó megérti, mire volt használható a szöveg. A „kiváló, fantasztikus tájékoztató” erősebb értékelés lenne, ugyanakkor a gyakorlati segítséget továbbra is ki kellene fejteni. A „minden kérdésemre választ adott” állításhoz pedig további alap kellene: a felsorolt adatok önmagukban ezt nem bizonyítják.

Önálló feladat: írd át ezt: „Érdekes volt az előadás.” Csak ezekre a tényekre támaszkodhatsz: az előadó két eltérő értelmezést mutatott be ugyanarról a versről; mindkettőt a vers egy-egy részletével indokolta; a végén kérdezni lehetett. Készíts egy tárgyilagos és egy személyesebb változatot. A személyes változatban olyan reakciót fogalmazz meg, amelyet a kitalált beszélő nézőpontjaként egyértelműen jelölsz.

Lehetséges tárgyilagos megoldás: „Az előadó két értelmezést mutatott be a versről, és mindkettőt szövegrészlettel indokolta. Az előadás végén kérdezni is lehetett.” Kitalált személyes megfogalmazás: „Engem a vers két eltérő értelmezésének összevetése érdekelt leginkább; mindkettőhöz kaptunk szöveges indoklást.”

Valós beszámolóban a személyes reakciót természetesen csak a saját élményed alapján írd le. A gyakorlóváltozatban most azt vizsgáljuk, hogyan jelezhető nyíltan egy nézőpont. A „mindenkit lenyűgözött az előadás” közlés a megadott adatokból egyik változatban sem következik.

4. gyakorlat: idézd fel, majd használd új helyzetben

Válassz ki egy szót az előző gyakorlatokból. Olvasd el a jelentését és a saját mondatodat, majd takard le őket. Röviden fogalmazd meg emlékezetből, milyen közléshez használnád. Ezután írj egy új mondatot más témáról, és végül ellenőrizd a választásodat.

Megoldott minta: a szó legyen „alapos”. A kiinduló mondat: „A szerkesztő alapos ellenőrzést végzett: összevetette a neveket, a dátumokat és a hivatkozásokat.” A saját rövid magyarázat: részletekre kiterjedő, gondos. Új helyzet: „Az indulás előtt alaposan átnéztük a felszerelést: ellenőriztük a lámpát, a kulacsot és a tartalék ruhát.”

A második mondatban a szó toldalékos alakja szerepel, de felismerhető a megőrzött jelentés. A felsorolás megmutatja, miből állt az átnézés. A „gyorsan átnéztük” más adatot emelne ki, ezért a kettőt itt külön kezeljük.

Önálló feladat: válaszd a „tömör” szót egy szöveg jellemzésére. Indulj ebből a mintából: „Tömör útmutatót kaptunk: röviden közölte az összes szükséges lépést.” Takard le a mondatot, magyarázd meg a használatot saját szavaiddal, majd írj új példát egy üzenetről. Az új mondatban is legyen világos, hogy a rövidség mellett a szükséges információ megmaradt.

Lehetséges megoldás: „Tömör üzenetben elküldtem a találkozó időpontját, helyét és a szükséges felszerelést.” Ellenőrizd, hogy a példád ténylegesen ezt fejezi-e ki. Ha csak annyit írtál, hogy „Tömör volt az üzenet”, egészítsd ki azzal, mitől minősíted így.

Így oszthatod be a tíz percet

Miután megismerted a feladattípusokat, használhatsz egyszerű beosztást. Két percet szánj a kiválasztott szó jelentésére, három percet a hozzá illő kapcsolatokra, három percet egy mondat átírására, az utolsó két percet pedig egy új helyzetben való felidézésre és az ellenőrzésre. A négy rész összesen tíz perc.

Az időkeretet a feladathoz igazítsd. Egy bizonytalan jelentés utánanézése az egész alkalmat is kitöltheti. Ilyenkor írd le a tisztázott különbséget és egy saját mondatot, majd a következő alkalommal folytasd. A gyakorlat célja a használható döntés, így az idő lejártakor félbehagyott ellenőrzést később érdemes befejezni.

A következő napi induláskor először a tegnapi szót próbáld felidézni. Utána nézd meg a feljegyzést. Ha a jelentés megvan, de a saját mondatodban bizonytalan vagy, a szókapcsolatos feladatot vedd elő. Ha egyáltalán nem jut eszedbe, olvasd újra a példát, és írd le a magyarázatot rövidebben.

Mit jegyezz fel a gyakorlásból?

Elég egy rövid sor a dátummal, a szóval és a megoldott kérdéssel. Például: „Október 11., részletes: a válasz terjedelmét és kifejtettségét külön kezeltem a megérkezés gyorsaságától.” Ez megmutatja, min dolgoztál. A „ma tíz új szót megtanultam” feljegyzésből kevésbé látszik, pontosan milyen használatot tudtál ellenőrizni.

A saját mondatod végén három dolgot nézz meg: megőrizted-e a kiinduló tényt; illik-e a választott szó a teljes mondatba; hozzáadtál-e bizonyítatlan értékelést. Ha valami kérdéses, jelöld meg konkrétan, például: „a tömör és a rövid különbségét még új példán is megnézem”. Ezzel a következő gyakorlás feladata is megvan.

A cikk alatti négy kérdés azt ellenőrzi, hogyan alkalmazod az itt bemutatott szempontokat a kijelölt helyzetekben. Az eredmény ezekre a feladatokra vonatkozik; a teljes szókincsed méretéről és általános nyelvi teljesítményedről nem ad mérést.