Gyakran elírt szavak
Adj vagy add? Egy tollat adsz, vagy ezt a tollat?
Az adj és az add egyaránt helyes, eltérő szerkezetben. „Adj egy tollat!” általános tárgyat, „Add ide ezt a tollat!” meghatározott tárgyat nevez meg. Az add két d-vel írandó.
A cikk tartalma
Adj egy lehetőséget
- Adj néhány percet az átolvasásra!
- Adj egy példát a különbségre!
- Adjatok visszajelzést a vázlatról!
Az „Adj egy új időpontot!” kérésben az adj a megfelelő alak. A szó d-je után j áll; a beszédben hallható összeolvadást nem írjuk „aggy” formában. Ugyanez a betűkapcsolat marad az adjatok és az adjon alakban.
Add ide a könyvet
A meghatározott tárgyhoz rövid, határozott felszólítás kapcsolódhat: add. Az ad tövének d-je és a rag d-je együtt jelenik meg. Az „Add ide a könyvet!” ezért két d-s; az ide az ige mögött külön szó.
A hosszabb adjad alak is használható ugyanebben a ragozásban. Nem kell minden adjad előfordulást elírásként javítani. A rövid és a hosszabb formát a mondat hangvételéhez igazíthatod.
Adja: a szövegkörnyezet is számít
„A szervező átadja a csomagot” kijelentés. „Kérem, adja át a csomagot” magázó kérés. Az adja mindkét mondatban d-vel és j-vel írandó, miközben a mondatbeli szerepe eltér.
Ha több címzettnek írsz tegezve, „Adjátok át a csomagot!” lehet a megfelelő. A felszólítás személyét az egész üzenetben következetesen tartsd meg.
Ad el vagy add el?
„A bolt használt könyveket ad el” kijelentés; az ad egy d-s. „Add el a megmaradt könyvet!” a megszólítottnak szóló kérés, ezért az add két d-t tartalmaz. Az el mindkét mondatban az ige után áll és külön szó.
A külön álló igekötő tehát önmagában nem teszi felszólítássá az igét. Az „ad el” minden előfordulásának átírása „add el”-re hibás javítás lenne. Először azt állapítsd meg, ki cselekszik, és állításról vagy kérésről van-e szó.