Kérj, kérd, kérjed: miért csak egy d a kérd?

A kér ige végén r áll

• Kérd el a belépőkártyát a recepción!
• Kérd a részletes tájékoztatót!
• Kérj egy másik időpontot!

A kérd rövid, határozott felszólító alak. A kér tövéhez egy d kapcsolódik, ezért a „kérdd” betűzés túl sok d-t tartalmaz. A mondd és a küldd két d-je más tőből adódik: azok alapalakja már d-re végződik.

A tárgy segít választani

A „Kérj segítséget” általánosan kért segítségről szól. A „Kérd a tegnap említett segítséget” meghatározott segítségre utal. A „Kérj egy igazolást” és a „Kérd el az igazolást” ugyanezt a különbséget mutatja.

A ragozást ne az udvariasság fokából vezesd le. A kérj és a kérd is lehet barátságos vagy határozott, a környező mondattól függően. A tárgy megjelölése más nyelvtani kérdés.

Kérjed és kérd

A hosszabb kérjed alak is használható. A „Kérjed nyugodtan” és a „Kérd nyugodtan” között önmagában nincs olyan helyesírási különbség, amely miatt az egyiket hibásnak kellene jelölni. A megfogalmazás hangulatához illő változatot választhatod.

Hasonló pár a kérj és a kérjél. A hosszú é mind a rövid, mind a hosszabb alakban megmarad; a „kerd” ékezet nélküli írás szerkesztett magyar szövegben javítandó.

Kérdés vagy felszólítás?

„Kéred a részletes leírást?” érdeklődés a címzett igényéről. „Kérd a részletes leírást!” arra biztatja, hogy igényelje azt. A kéred és a kérd különbségét ne tüntesd el egy gyors javítással: a hiányzó e a mondat szándékát is megváltoztatja.

Elmaradhat a kimondott tárgy

„Kérhetem a tájékoztatót?” – „Kérd nyugodtan!” A válaszban nem ismételjük meg a tájékoztatót, mégis a kérd a megfelelő alak. Az előzményből ugyanis kiderül, mire vonatkozik a kérés.

Ezzel szemben az önálló „Kérj bátran!” általános biztatás is lehet. A választáshoz ezért néha az előző mondatot is el kell olvasni; a tárgy hiánya önmagában nem indokolja a kérd kijavítását kérjre.