Asszony és asszonnyal: hol kettőződik a betű?

Két külön helyen kétféle hosszúság

Az asszony szóban az ssz már az alapalak része. Ez a betűcsoport megmarad a szó további alakjaiban: asszonyt, asszonyok, asszonyom. A szó végén álló ny viszont az alapalakban rövid. A két helyet külön figyeld, mert más okból hosszú vagy rövid a mássalhangzó.

A -val rag az asszony végső ny-jéhez hasonul. A hosszú ny-t nny-nek írjuk, így jön létre az asszonnyal. Nem szükséges az egész ny betűt kétszer kiírni. A teljes kettőzés sorvégi elválasztáskor jelenhet meg: asz-szony-nyal. A folyószövegben az alak kötőjel nélkül áll.

Melyik toldalékot teszed hozzá?

• Az asszony a kapunál várakozott.
• Beszéltem az asszonnyal a megbeszélt időpontról.
• Az asszonyok együtt érkeztek a találkozóra.
• Asszonyom, ezt a széket szabadon hagytuk önnek.

A többes szám jele előtt nincs ok a ny megkettőzésére: asszonyok. Ugyanez igaz az asszonyom megszólításra és az asszonya birtokos alakra. A ragos és birtokos alakot ezért ne ugyanazzal a betűcserével javítsd.

A megszólítás szóköze megmarad

A tisztség utáni asszony külön szó: igazgató asszony, elnök asszony. Toldalékolva is külön marad: az igazgató asszonnyal, az elnök asszonynak. Az asszonnyal helyes betűzése tehát nem indokolja a két megnevezés összeírását.

A levél eleji megszólítás kezdőbetűiről és írásjeléről külön szabály dönt. A mondat belsejében szereplő „egyeztettem az igazgató asszonnyal” kapcsolatban a köznévi megnevezések kisbetűsek. A hosszú mássalhangzók mindkét környezetben változatlanul szükségesek.

Egy egyeztetési jegyzet javítása

Szerkesztett hibás változat: „Az igazgatóaszonyal beszéltünk, az aszonyok később érkeznek.” Javítva: „Az igazgató asszonnyal beszéltünk, az asszonyok később érkeznek.” A javítás három dolgot külön kezel: a tisztség utáni szóközt, az ssz betűcsoportot és a -val rag mellett szükséges nny-t.