Bár, noha, jóllehet: a megengedő mondatok vesszői

Mit enged meg a megengedő mondat?

A „Bár késő volt, felhívtam a szerelőt” mondatban a késői időpont olyan körülmény, amely alapján a telefonhívás elmaradására is számíthatnánk. A hívás mégis megtörtént. Ez a két közlés közötti kapcsolat a megengedés.

A noha és a jóllehet hasonló kapcsolatot fejezhet ki: „Noha késő volt, felhívtam a szerelőt.” „Jóllehet késő volt, felhívtam a szerelőt.” A példák ugyanazt a helyzetet írják le. A szóválasztás hangnemet is alakíthat, a tagmondathatár helyét viszont itt nem változtatja meg.

A kötőszó a saját tagmondatával együtt mozog

• Bár erősen esett, a csapat elindult.
• A csapat elindult, bár erősen esett.
• A csapat, bár erősen esett, elindult.

Az első változatban a körülmény megelőzi a fő közlést, a másodikban utána áll, a harmadikban közbeékelődik. Az elindult ige mindhárom mondatban a csapatra vonatkozik. A „bár erősen esett” rész helyét változtattuk meg.

A beékelt szerkezetnél a második vessző elhagyása bizonytalanná tenné, hol folytatódik az alapmondat. Az „A csapat bár, erősen esett” kezdet viszont a kötőszót vágná el a saját állításától. Előbb a teljes kiegészítést jelöld ki, utána döntsd el, hová kerül a két határa.

A körülmény hatókörét is ellenőrizd

Saját szerkesztési minta: „Bár a terem kicsi volt, a szervezők mindenkit leültettek, és a vetítés pontosan kezdődött.” A mondat alapján érdemes végiggondolni, a kis terem melyik későbbi tényhez kapcsolódik szorosan. Ha a pontos kezdés ettől független adat, külön mondatban világosabban jelenhet meg.

Átdolgozva: „Bár a terem kicsi volt, a szervezők mindenkit leültettek. A vetítés pontosan kezdődött.” A szerkesztés megőrzi a megengedő kapcsolatot, miközben önálló helyet ad az időpontról szóló állításnak. Ezt a kapcsolatot a vesszők önmagukban nem mindig teszik teljesen egyértelművé.

Bár egyetlen óhajtó mondatban

A „Bár már itthon lennél!” mondatban a bár óhajtást vezet be. Nincs mellette másik tagmondat, amellyel a kívánságot megengedő viszonyba állítanánk. A bár után ezért nem teszünk vesszőt.

Hasonlítsd össze: „Bár már itthon vagy, még dolgozol.” Itt két tényt kapcsolunk össze: itthon vagy, és a várakozással ellentétben dolgozol tovább. A különbséget a teljes szerkezet mutatja. A bár szóra végzett keresés tehát megmutatja az ellenőrizendő helyeket, de a vesszők tömeges beszúrására nem ad alapot.

Rövid jelzők között is megjelenhet a bár

Érdekes, bár hosszú előadást hallottunk. Itt az előadás két tulajdonságát kapcsoljuk össze: hosszú volt, és a hosszúsága ellenére érdekesnek találtuk. A bár elé akkor is vessző kerül, ha a két tulajdonságot néhány szó fejezi ki.

A teljes mondatban csak a hallottunk ragozott ige látszik. Az igék megszámlálása mégsem volna jó vesszőpróba, mert az összekapcsolt jelzők között is szükség van elhatárolásra. A hosszú és az előadást közé viszont ebben a beépített szerkezetben nem teszünk második vesszőt.

Ha a tartalmat két tagmondatra bontod, ezt kapod: Bár hosszú volt az előadás, érdekesnek találtuk. A két felépítésben ugyanazt az értékelést fejezed ki, a vessző helyét a választott szerkezethez kell igazítani.

Gyakorlat két döntéssel

Tagold a mondatokat, majd nevezd meg a bár, illetve a noha szerepét: 1. Bár a borító elkészült a könyv még szerkesztés alatt áll. 2. A könyv noha rövid sok példát tartalmaz. 3. Bár több időnk lenne az átolvasásra!

Megoldás és átfogalmazási lehetőség

1. Bár a borító elkészült, a könyv még szerkesztés alatt áll. Megengedő viszonyban áll a két tagmondat. 2. A könyv, noha rövid, sok példát tartalmaz. A kiegészítés beékelődik az alapmondatba, ezért két vessző szükséges. 3. Bár több időnk lenne az átolvasásra! Óhajtó mondat, így a bár után nincs vessző.

A második példának egyszerűbb szórendű változata is lehet: „Noha a könyv rövid, sok példát tartalmaz.” Válaszd azt a sorrendet, amelyben a számodra fontos közlés könnyebben követhető.