Tulajdonnevek és toldalékok
Kossuth-díj és Akadémiai Aranyérem: díjnevek írása
A díjnevek többféle szerkezetet követnek. Személynévhez rendszerint kötőjellel kapcsolódik a díj szó: Kossuth-díj. Más típus az Akadémiai Aranyérem és az Életfa díj. A pontos név és a díjnév felépítése együtt dönti el az írásmódot.
A cikk tartalma
Először azonosítsd, meddig tart a díj neve
Egy szakmai bemutatkozásban a kapott elismerés pontos nevét kell közölnöd. Ehhez a díj kiírójának vagy átadójának dokumentuma adhat biztos kiindulópontot. A sajtóhírben látott rövid változatból sokszor hiányzik egy névelem, vagy a díj általános említése szerepel benne.
A név azonosítása után vizsgáld meg a szerkezetét. Kihez vagy mihez kapcsolódik a díj szó? Az elnevezésnek része-e egy hosszabb jelzős kapcsolat? A díjnevek között több szabályos megoldás él, ezért a minden díj szó elé kötőjelet teszünk típusú rövidítés hibás eredményekhez vezetne.
Két díjnév közös utótagjának rövidítése
A Kossuth-díj és Nobel-díj kapcsolat tömörebben is leírható: Kossuth- és Nobel-díj. Az első névből elhagyott díj utótagra a Kossuth után megmaradó kötőjel utal. Az és külön szó, előtte és utána szóköz áll.
Ha a rövid alakot újra két teljes névre bontod, mindkét összetételt helyreállítod: Kossuth-díj és Nobel-díj. A „Kossuth és Nobel-díj” alakban a hiányzó kötőjel miatt az első elem puszta személynévnek is olvasható. A név elhagyott része akkor is számít, ha az olvasó sejti a szándékot.
A műveletet a teljes névalakból vezesd le. Az Életfa díj és a Pro Urbe díj eleve különírt típust követ, ezért egy közös díj szó kedvéért nem kaphatnak új kötőjelet. Áttekinthető névjegyzékben nyugodtan írd ki mindegyik díj teljes nevét; így a különböző névszerkezetek is láthatók maradnak.
Három gyakori szerkezet
| Írásmód | A döntés alapja |
|---|---|
| Kossuth-díj, Erkel Ferenc-díj | A tulajdonnévi előtaghoz kötőjellel kapcsolódik a díj. |
| Akadémiai Aranyérem, Magyar Érdemrend | A megnevezés közszói elemei együtt alkotják a nevet. |
| Életfa díj, Pro Urbe díj | A névvé vált előtag mellett a díj különírt, kisbetűs elem. |
Mi történik, ha közbeékelődik egy jelző?
A személynév és a díj szó közé kerülő jelző megváltoztathatja a kapcsolat írását. A szabályzat példája a Gundel művészeti díj: a művészeti a díj jelzője, a név pedig ehhez a teljes kapcsolathoz társul. A Kossuth-díj mintája alapján tehát nem lehet minden hosszabb díjnevet mechanikusan összekötni.
Ezt érdemes elkülöníteni attól, amikor a teljes díjnév előtt áll egy alkalmi jelző: a rangos Kossuth-díj. A rangos itt a már kész névre vonatkozik, ezért az alapforma megmarad. A mondat szerkezete segít megállapítani, hogy a kiegészítés a név belsejébe vagy a név elé került.
Díj, díjas, díjazott: életrajzi mondatok
A Kossuth-díjas melléknév megőrzi a díjnév nagybetűjét és kötőjelét. Így szerkeszthető egy mondat: A kötet előszavát egy Kossuth-díjas alkotó írta. Ebben a szemléltető mondatban az alkotó személye nincs megadva; konkrét bemutatkozásnál az elismerés tényét külön is ellenőrizni kell.
Ha később csak visszautalsz az elismerésre, a díj köznévként kisbetűs: Az elismerést tavasszal adták át. A díjhoz emléklap is tartozott. A fokozatot vagy típust jelölő kiegészítést szintén ne nagybetűsítsd automatikusan. A Magyar Érdemrend középkeresztje példában a középkeresztje kisbetűs.
Javítsd a bemutatkozás részleteit
- 1. Az életrajz Kossuth Díjas alkotóként említi a szerzőt.
- 2. A felhívásban szereplő név Akadémiai Aranyérem. A kéziratban így áll: akadémiai Aranyérem.
- 3. A dokumentumban az Életfa díj név szerepel. A cikk szerzője Életfa-díj alakra javította.
Megoldás és ellenőrzési szempont
1. Kossuth-díjas alkotó: a személynévi előtag és a díj közti kötőjel, valamint a név nagybetűje megmarad. 2. Akadémiai Aranyérem: ebben a névben mindkét elem nagy kezdőbetűs. 3. Életfa díj: a megadott név ebbe a különírt típusba tartozik, ezért az önkényesen hozzáadott kötőjelet törölni kell.
A három példa eltérő díjnévtípust mutat. Ismeretlen elismerésnél először a név pontos alakját keresd meg, utána válassz szabályt. Az elismerés rangjából vagy gyakoriságából nem következik a kötőjelezés.
