Tulajdonnevek és toldalékok
Fő utca vagy főutca? Hivatalos név és köznév
A Fő utca két szó, ha ez a közterület neve. A település főutcáját megnevező köznév egybeírt és kisbetűs: főutca. A képzett alakok is különböznek: Fő utcai cím, de főutcai üzlet.
A cikk tartalma
A megadott név: Fő utca
Tegyük fel, hogy egy kitalált település egyik utcájának nyilvántartott neve Fő utca. A névrész nagy F-fel kezdődik, az utca kisbetűvel és külön szóban áll. Címadatban ezt az írásképet őrizzük meg.
Saját címminta: „Fő utca 18.” A számozás a példa része, nem valós címre szóló útbaigazítás. A közterület nevében álló utca nem válik nagybetűssé attól, hogy címben vagy borítékon szerepel.
A köznév: a település főutcája
A főutca olyan köznév, amellyel a település kiemelt vagy központi utcáját nevezzük meg. Például: „Az ünnepi menet a főutcán haladt végig.” Ebből az olvasó nem tudja meg az utca hivatalos nevét.
A kitalált település főutcájának neve akár más is lehet. Fordítva: a Fő utca név önmagában nem bizonyítja, hogy jelenleg az adott közterület a legforgalmasabb. A megnevezés és a funkció két külön adat.
A melléknévben is látszik az eltérés
| Szerep | Alapalak | Képzett alak |
|---|---|---|
| Megadott közterületnév | Fő utca | Fő utcai |
| Köznév | főutca | főutcai |
A közterületnév -i képzős alakja megőrzi az alapnév írásmódját: Fő utcai. A köznévi főutca alakból főutcai lesz. Saját mondatok: „A Fő utcai üzlet zárva volt.” „Egy főutcai üzletet kerestünk.”
Az első mondat megnevezett utcához köti az üzletet. A második a hely jellegéről közöl adatot. Másoláskor vagy kisbetűsítéskor a két alak összeolvasztása eltüntetné ezt a különbséget.
Címellenőrzésnél a név legyen a kiindulópont
Ha egy szövegben a főutca hivatalos címként jelenik meg, először ellenőrizd a név forrását. Az általános helyleírásból nem lehet biztos címet előállítani.
A mondat eleji nagybetű önmagában sem dönt: „Főutcai üzletet keresek.” Ebben a mondatban az egybeírás köznévi jelzőt mutat, a nagy F pedig a mondatkezdésből következik.