Tanulás és szövegellenőrzés
Idézet kiemelése: érthető marad-e az ő és az ez?
Egy önállóan közölt idézetből hiányozhat a névmások előzménye. Ilyenkor az eredeti mondat változtatás nélküli átvétele is félreérthetővé válhat. A bevezető mondatban nevezd meg a szereplőt vagy a tárgyat, és csak ellenőrzött előzményt kapcsolj hozzá.

A cikk tartalma
Kire utal az ő?
Saját szövegrészlet: „Anna átadta a tervet Évának. A megbeszélés végén Péter Évára mutatott: »Ő ellenőrzi a dátumokat.«” Az idézett mondat önmagában nem nevezi meg Évát. A tágabb szöveg azonban rögzíti a mutatás irányát.
Kiemelve így lehet világos: „Péter Éváról mondta: »Ő ellenőrzi a dátumokat.«” Ha csak az első mondatot és az idézetet ismerjük, a névmás előzménye bizonytalanabb. Ilyenkor a hiányt nem szabad találgatással pótolni.
Az ez teljes állításra is visszautalhat
Az „Ez késlelteti a munkát” mondatban az ez lehet egy hiányzó adat, egy eljárás vagy az előző mondatban leírt egész helyzet. Az idézet előtti felvezetésnek ezt a valódi kapcsolatot kell tükröznie.
Ha a felvezetéshez túl sok magyarázat kellene, választhatsz hosszabb idézetet vagy forráshű tartalmi összefoglalást. A két megoldást jelöld eltérően: az idézet a szavakat őrzi meg, az összefoglalás a tartalmat fogalmazza újra. A példában szereplő nyilatkozat szerkesztett gyakorlat.
