Vesszők és érthető mondatok
Jöjjön, gyere, gyertek: érkezést kérő alakok
A jöjjön alakban az első ö után két j áll. Egy embert tegezve a gyere, több embert tegezve a gyertek alak használható. Például: „Gyere kedden!” „Jöjjön kedden!” Az összejövetelre utaló kérés: „Jöjjünk össze kedden!”
A cikk tartalma
Jöjjön: az első ö után két j egymás mellett
A „jöjjön” felszólító alakban az első ö után két j-t írunk; a szókezdő j-vel együtt három j szerepel a szóban. A „jöjön” hibás rövidítés. Hasonlóan: „jöjjek”, „jöjjünk”, „jöjjetek”. A szó eleji és a későbbi ö rövid marad.
A „Jöjjön be!” mondatban a „be” az ige után áll, ezért külön szó. „Bejön a vendég.” Ebben a kijelentésben az igekötő közvetlenül megelőzi az igét, így egybeírjuk vele.
A megszólítás módját is válaszd ki
„Gyere az ablakhoz!” Ez egyetlen emberhez szóló tegező kérés. „Gyertek az ablakhoz!” Ez több emberhez szól. „Jöjjön az ablakhoz!” Egy embert magázva is ezt az alakot használjuk.
A „Gyere el, és hozza magával a jegyzetét” mondat két megszólítási módot kever. Tegezve: „Gyere el, és hozd magaddal a jegyzetedet!” A javításnak az ige mellett a birtokos alakokra is ki kell terjednie.
Az igekötős jelentés nem mindig cserélhető
„Jöjjünk össze kedden!” Ezzel közös találkozást javasolunk. A „gyerünk össze” nem ennek szokásos helyettesítője. A „gyere” használatából nem következik, hogy minden jöjj- kezdetű alak tetszőlegesen lecserélhető.
Meghívóban a megfelelő igealak mellett a helyet és az időpontot is add meg. A „Gyere el!” önmagában közvetlen, de az olvasó csak az előzményből tudhatja, hová és mikor várod.