Kb. és kB: körülbelül vagy kilobájt?

Hasonló betűsor, eltérő feladat

A kb. a mennyiség pontosságáról mond valamit: a számot közelítő adatként adja meg. A kB azt jelöli, milyen egységben áll a mennyiség. Az egyik a szám előtt, a másik utána állhat ugyanabban a kapcsolatban.

A körülbelül rövidítése általában kisbetűs, mondatkezdéskor Kb. alakot kap. Az egységjel betűmérete viszont rögzített. A kB nagy B-jét nem alakítjuk kicsivé pusztán azért, mert a jel egy kisbetűs szöveg közepén áll.

Saját példák egy képzeletbeli fájlról

• A mintafájl mérete kb. 64 kB.
• Kb. 80 kB helyet számoltunk a gyakorló ábrának.
• A táblázat egységjelölése: Fájlméret (kB).
• A becslést kiírva így közöljük: körülbelül 64 kilobájt.

A következő méretek szemléltető adatok. A példák nem mért fájlméreteket közölnek, és nem írnak elő valamely szolgáltatáshoz feltöltési korlátot.

A pontot a funkciója szerint olvasd

A „mérete kb. 64 kB” mondatrészben a kb. után rövidítési pont áll. A kB után ilyen pont nincs. Ha az egész kijelentő mondat itt ér véget, a kB után következő pont már a mondatot zárja.

A mondatzáró pontot másoláskor ne kezeld az egységjel részeként. Táblázat fejlécében vagy önálló egységmegjelölésben ezért Fájlméret (kB) állhat. A körülbelül jelzést külön oszlopban vagy szöveges magyarázatban is közölheted, ha az adatok pontossága ezt indokolja.

Nagybetűs fejlécben is maradjon kB

Az AkH. szerint a rögzített egységjel alakját a csupa nagybetűs szöveg sem változtatja meg. A FÁJLMÉRET: 64 kB felirat ezért megőrzi a kis k-t és a nagy B-t. Az automatikus nagybetűsítés ilyen helyen külön ellenőrzést igényel.

A jel kis- és nagybetűinek cseréje szakmai jelölésekben eltérő jelentést vagy hibás alakot hozhat létre. A kB, kb és KB változatokat ezért ne vond össze automatikusan. A kiinduló rendszer dokumentált egységét azonosítsd, mielőtt a megjelenést javítod.

A közelítő jelzés nem pótolja az egységet

A „méret kb. 64” közlésből hiányzik, milyen mennyiséget mérünk. A körülbelül feloldása ettől nem teszi teljessé. Ha a cél fájlméret közlése, az egységet is add meg az ellenőrzött adat alapján.

Ugyanígy a kB hozzáírása nem igazolja, hogy a szám pontos vagy becsült. A kb. a bizonyosság, illetve pontosság jelöléséhez tartozik. Valós adatnál ezt a forrás módszere és megadott pontossága alapján döntsd el.

A szóközök és a végső ellenőrzés

A kb. után szóköz választja el a számot, a szám és a kB közé szintén szóköz kerül. A k és a B közé nincs szóköz: együtt alkotják az egységjelet. A kb.64kB alak tehát két határon kíván tagolást.

Végül olvasd ki a teljes kapcsolatot. A körülbelül hatvannégy kilobájt feloldás megmutatja, hogy minden szükséges elem szerepel-e. Ez jelentésellenőrzés; a betűméret, a pontozás és a közök a jelölés pontos írásához tartoznak.