Mértékegységek: szóköz, jel és toldalék

Előbb a számot és az egységet válaszd el

A 12 cm alak két külön részből áll: a 12 a mérőszám, a cm az egység jele. A kettő között szóköz van. Ugyanez érvényes tizedes törtnél is: 1,5 kg. Magyar szövegben a tizedesrészt vessző választja el az egész résztől.

A centiméter jelén belül viszont nincs szóköz. A centi előtag c jele és a méter m jele összetartozik: cm. Ha egy adatot másolsz át, külön ellenőrizd az értéket és az egységet; a szép tördelésből még nem derül ki, hogy a két adat tartalmilag helyes-e.

A jel betűalakja és a mondat pontja

• A csomag tömege 2 kg, a doboz szélessége 30 cm.
• A szoba alapterülete 18 m².

A mértékegységek jelének rögzített betűalakja van. Méter esetén m, kilogramm esetén kg a jel. Ezeket egy táblázatban vagy kiemelt adatban is őrizd meg; a nagybetűs kiemelés nem indokolja a jel önkényes átírását.

A jel végére rövidítést jelző pontot nem teszünk. A mondat végén azonban a mondatzáró pont természetesen megjelenik: A polc hossza 80 cm. Ha a mondat tovább folytatódik, ez a pont eltűnik: A 80 cm hosszú polc elfér a falon.

A hőmérséklet és a geometriai szög eltér

• A teremben 22 °C volt.
• Az ábrán 60°-os szög látható.
• A kijelölt terület az egész ábra 25%-a.

Celsius-foknál a teljes jel °C. A szám után szóköz következik, a fokjel és a C közé viszont nem kerül szóköz: 20 °C. A geometriai szög fokjele közvetlenül kapcsolódik a számhoz: 90°.

A százalékjelnek is saját írásmódja van: a magyar helyesírásban 25% a szokásos forma. A százalékjelről külön cikk szól. Ezért a szám és minden jel közé automatikusan beillesztett szóköz hibás javítást is eredményezhet.

A toldalékot az egység kimondott alakjához igazítsd

Toldalékoláskor az egység teljes nevét mondd ki, majd a szükséges toldalékot kötőjellel kapcsold a jelhez. A szóköz továbbra is a szám és az egység között marad. A kötőjel köré nem teszünk szóközt.

Tördeléskor hasznos lehet a számot és a jelet nem törő szóközzel együtt tartani. Így egy sor végén nem szakad szét például az 5 kg adat. Ez megjelenítési segítség; a cikkben bemutatott tagolás ettől függetlenül érvényes.

Két méretet adsz meg, vagy területet?

Egy téglalap alakú karton szélessége 20 cm, magassága 30 cm. A méreteit így írhatod ki egyértelműen: 20 cm × 30 cm. Mindkét számhoz a saját hosszúságegysége tartozik. A szorzás eredménye már terület: 600 cm².

A cm² felső 2-ese az egység része: négyzetcentimétert jelöl. A „600 cm” más mennyiség, hosszúság volna. Ezt a hibát szóközök pótlásával nem lehet kijavítani; előbb azt kell tudnod, melyik adatot szánták a termékkártyára.

Ha csak a szélességet és a magasságot közlöd, a két feliratozott adat a legkönnyebben ellenőrizhető: Szélesség: 20 cm. Magasság: 30 cm. Próba: egy 10 cm széles és 15 cm magas lap területe 150 cm². A 150 a számérték, a cm² az eredményhez tartozó egység; a kettőt szóköz választja el.

Gyakorlás: javítsd az adatokat

1. „A csomag 1.5kg.” 2. „A helyiségben 21°C van.” 3. „A derékszög 90 °.” 4. „A szalag 4 cm-el hosszabb.” Minden mondatban csak a jelölést és a toldalékot javítsd; a megadott számértéket hagyd meg.

Megoldás és indoklás

1. A csomag 1,5 kg. Tizedesvessző és az egység előtt szóköz szükséges. 2. A helyiségben 21 °C van. A szóköz a szám és a teljes °C jel között áll.

3. A derékszög 90°. A geometriai fokjel a számhoz tapad; a mondatzáró pont utána kerül. 4. A szalag 4 cm-rel hosszabb. A centiméterrel szóalak alapján a -rel toldalékot kötőjellel kapcsoljuk a jelhez.