Könnyen összekeverhető szavak
Küld vagy küldd? A felszólítás és a tárgy szerepe
Mindkét alak helyes, eltérő szerepben. Kijelentés: „A rendszer üzenetet küld.” Felszólítás meghatározott tárggyal: „Küldd el az üzenetet!” Tetszőleges üzenetet kérve: „Küldj egy üzenetet!” A „küldd” két d-je írásban megmarad.
A cikk tartalma
Küldésről számolsz be, vagy kérsz valamit?
Az „A rendszer minden hétfőn összefoglalót küld” mondat egy működést ír le. A „Küldd tovább a hétfői összefoglalót!” már a címzettnek szóló kérés. A felszólító formában megmarad a tő végén álló d, és hozzákapcsolódik egy további d.
Egy levél átnézésekor ezt a különbséget érdemes elsőként tisztázni. A „Kérlek, küldd át a csatolmányt” udvarias szöveg. A „kérlek” szó és a barátságos hangnem mellett is felszólító módú az utána következő ige.
A tárgy szerepe
| Mit kérsz? | Használható mondat | Magyarázat |
|---|---|---|
| Egy tetszőleges példát | Küldj egy fényképet a kertről! | Egy lehetséges fényképet kérsz. |
| A már kiválasztott fájlt | Küldd el a kiválasztott fényképet! | Azonosított tárgyra utalsz. |
| Korábban megnevezett dolgot | A kép elkészült? Küldd át! | A tárgy az előző mondatból ismert. |
| Hosszabb felszólító alakot használva | Küldjed el még ma a fényképet! | A küldjed is szabályos forma. |
| Magázva kéred ugyanazt a fájlt | Kérem, küldje el a kiválasztott fényképet! | A küldje magázó kérés; a meghatározott tárgy megmarad. |
Miért nem mindig hallod a két d-t?
Az l után következő hosszú d a kiejtésben megrövidülhet, ezért a küld és küldd hangzás alapján könnyen összekeverhető. A leírt alak a szó felépítését mutatja: küld + d. Ez az AkH. 12. d végű igékre vonatkozó szabályának egyik jellegzetes esete.
A küldj felszólításban más személyragos szerkezetet használsz. A d után j áll; a kiejtésben létrejövő összeolvadás ellenére a d és a j betűt is megtartjuk. A hallott alak egyszerű lejegyzése itt is félrevezethet.
Szerkessz egy teljes levélmondatot
Kiinduló, javítandó kérés: „Kérlek, küld át egy rövid leírást, és küld el a végleges rajzot is.” Az első tárgy „egy rövid leírás”, a második a már meghatározott „végleges rajz”. Javítva: „Kérlek, küldj át egy rövid leírást, és küldd el a végleges rajzot is.”
Az igekötő a két kérésben az ige után áll: küldj át, küldd el. Ezt a két szót külön írjuk. A kérés nyelvtani ellenőrzésénél így az igealakot és az igekötő helyét egymás után vizsgálhatod.
Tegezésről magázásra váltva az igét is írd át
„Kérlek, küldd el a végleges rajzot!” Magázva: „Kérem, küldje el a végleges rajzot!” A meghatározott tárgy mindkettőben ugyanaz; a megszólítás változik. Ezért a kérlek kérem-re cserélése mellett a küldd helyére küldje kerül.
Tetszőleges példát kérve a pár más alakú: „Küldj egy mintát!” – „Küldjön egy mintát!” A küldje és a küldjön is dj-t tartalmaz. Egy levél hangnemének átírásakor a kéréseket külön olvasd át, mert a megszólítás és az ige együttesen mutatja meg, kihez beszélsz.
Küldd el, elküldd vagy el tudod küldeni?
A „Küldd el a képet!” mondatban az el az ige után áll, ezért külön szó. Az „Azért írok, hogy elküldd a képet” mondatban közvetlenül az ige elé kerül, ezért egybeírjuk vele. A két d mindkét felszólító alakban megmarad.
Az „El tudod küldeni a képet?” kérdés három külön szót tartalmaz az igei szerkezetben: el + tudod + küldeni. Az el a küldeni igekötője, a tudod közéjük ékelődik. Egy üzenet javításakor ezért a dupla d és a szóköz külön ellenőrzési lépés.
„Küldd el” vagy „küld el” egy rövid üzenetben?
- Kérés: „Kérlek, küldd el újra a tegnapi mellékletet!”
- Beszámoló: „A program egyszerre három értesítést küld el.”
Ha a címzettet kéred a korábban megnevezett dokumentum elküldésére, ezt írd: „Küldd el a dokumentumot!” A rövid kérésben is két d szükséges. Az „el” az ige után külön szó marad.
A „küld el” kapcsolatnak is lehet helye egy kijelentésben: „A titkár minden reggel két levelet küld el.” Itt a mondat arról számol be, mit tesz a titkár. A kérés és a beszámoló közötti különbséget a teljes mondat mutatja meg.
Gyakorlat: négy kérdés a küldésről
1. A kollégám a megbeszélés után emlékeztetőt ___. (küld / küldd)
2. ___ egy olyan fájlt, amellyel kipróbálhatom a programot! (Küldj / Küldd)
3. A tegnapi fájlra van szükségem. ___ el újra! (Küld / Küldd)
4. Kell-e javítani ezt az alakot: küldjed?
Megoldások és indoklás
1. Küld: a kolléga tevékenységéről szóló kijelentés.
2. Küldj: a kérésnek megfelelő valamely fájl kell, előre kijelölt darab nélkül.
3. Küldd: az előző mondat megnevezte a tárgyat, így a kérés határozott ragozású.
4. A küldjed elfogadott hosszabb felszólító alak. Az írásmódot a mondatbeli szerepével együtt ellenőrizd.