Gyakran elírt szavak
Kezd, kezdj vagy kezdd? A „kezdd el” két d-je
A „Kezdd el a feladatot!” felszólításban két d szükséges. A „Délben kezd” kijelentés egy d-vel helyes. A kezdj másik felszólító alak: „Kezdj hozzá a munkához!”
A cikk tartalma
Ugyanaz a szókezdet, más igealak
A kezd ige alapalakjának végén d áll. Amikor valakiről megállapítjuk, hogy munkába fog, ezt írhatjuk: „Anna kilenckor kezd.” A kijelentés nem lesz hibás attól, hogy csak egy d van benne.
A „Kezdd el a rajzot!” viszont a megszólított emberhez intézett kérés. A rövid, határozott felszólító alakban újabb d kapcsolódik a kezd tövéhez. Az egymás mellé kerülő két d-t kiírjuk.
Kezdj egy újat, kezdd az újat
- Kezdj egy új bekezdést!
- Kezdd az új bekezdést egy példával!
- Kezdj hozzá a csomagoláshoz!
Az első mondat egy még nem azonosított bekezdés létrehozását kéri. A második egy meghatározott bekezdésre vonatkozik. A harmadikban a munkához való hozzáfogásról beszélünk. A tárgy és az ige kapcsolata segít a választásban; a kérés udvariassága nem dönti el a d-k számát.
A kezdd el szóköze
A felszólításban az el az ige mögött áll: kezdd el. Kijelentő mondatban gyakran elé kerül: elkezdi. Közbeékelődő szó mellett újra különválik: el tudja kezdeni. Ezért egy javítóprogramnak a teljes mondatot kell figyelembe vennie.
A „kezd el” és a „kezdd el” nem cserélhető minden előfordulásban automatikusan. A „Most kezd el olvasni” kijelentő mondatban az egy d megfelelő: valaki éppen most fog az olvasáshoz.
A tiltásban is megmarad a különbség
„Ne kezdj új bekezdést!” és „Ne kezdd újra a kijelölt bekezdést!” egyaránt tiltó kérés. Az elsőben általánosan egy új bekezdés megkezdését tiltjuk; a másodikban egy meghatározott bekezdésre utalunk.
A kezdj és a kezdd tehát a ne mellett is eltér. Ha a cselekvés már szóba került, a tárgy elmaradhat: „Megírjam a levelet?” – „Igen, kezdd el!” A rövid válaszban is két d áll, mert a feladat az előzményből azonosítható.