Tanulás és szövegellenőrzés
Várlak, kérlek, látlak: kire utal a -lak, -lek?
A -lak, -lek rag egyes szám első személyű alanyra és második személyű tárgyra utal: én várlak téged, én kérlek benneteket. Egy vagy több megszólítottat is jelölhet. A több címzettet szükség esetén a titeket vagy benneteket szóval tedd egyértelművé.
A cikk tartalma
Két szereplőt jelöl egy igealak
A „Látlak az ablakból” mondatban a beszélő lát valakit, mégpedig a megszólítottat. Az én és a téged elhagyható, mert a -lak ezt a kapcsolatot már kifejezi. A „Látom az ablakot” más viszonyt mutat: ott a tárgy harmadik személyű.
Kérdéskor ugyanazt a két szerepet keresd: ki cselekszik, és kire irányul a cselekvés? „Hallasz engem?” esetén te vagy az alany; „Hallak téged” esetén én. Az egyik mondatot nem lehet pusztán a névmás kicserélésével a másikká alakítani.
Egy emberhez és egy csoporthoz
| Alany | Címzett mint tárgy | Mondat |
|---|---|---|
| én | téged | Holnap felhívlak. |
| én | benneteket | Holnap felhívlak benneteket. |
| mi | téged | Holnap felhívunk. |
| mi | benneteket | Holnap felhívunk benneteket. |
Miért helyes a kérlek benneteket?
A „Kérlek benneteket, írjátok rá a neveteket” mondatban egy beszélő több emberhez fordul. A kérlek alakját ezért megtarthatod. A többes számú írjátok és neveteket a címzettek számát követi.
A „Kérünk benneteket” már több beszélőt jelöl: például egy szervezőcsapat közös kérését. A kérlek helyett választott kérünk tehát megváltoztatja, kihez tartozik a kérés. Ezt az űrlapok és csoportos üzenetek szerkesztésénél is ellenőrizd.
Magázáskor megváltozik a ragozás
Tegezve: „Várlak a recepción.” Magázva egy embernek: „Várom Önt a recepción.” Több embernek: „Várom Önöket a recepción.” A magázó névmások nyelvtanilag harmadik személyűek, ezért ezekben a példákban várom szerepel.
A rag az időtől és a módtól függően további elemek után is megjelenhet: vártalak, várnálak. Az alapkérdés ekkor is ugyanaz: én végzem-e a cselekvést, és a tegezve megszólított emberre vagy emberekre irányul-e?
A szó végi betűsor önmagában nem rag
Az élek és a kérlek egyaránt lek betűsorra végződik, mégsem ugyanúgy épül fel. Az élek az él ige egyes szám első személyű alakja: él + ek. A kérlek szerkezetében a kér igéhez kapcsolódik a -lek, amely a második személyű tárgyra is utal.
Az „Itt élek” ezért önmagában nem jelent megszólított személyre irányuló cselekvést. A rag felismeréséhez előbb keresd meg az igetövet, és utána azonosítsd a végződést. A lek három betűjére végzett egyszerű keresés tanuláshoz és javításhoz is téves találatot adhat.
Gyakorlat
1. Egy szervező több vendégnek ír tegezve. Jó-e: Várlak benneteket a bejáratnál?
2. Több szervező közös üzenetében egészítsd ki: Mi … benneteket. Ige: vár.
3. Írd át egy embernek szóló magázó mondattá: Holnap felhívlak.
4. A „Kérlek, figyeljetek” egy vagy több beszélőt jelöl?
Megoldások és indoklás
1. Igen. A -lak több második személyű címzettet is jelölhet; ezt a benneteket pontosítja.
2. Mi várunk benneteket. A többes szám első személyű alanyhoz várunk tartozik.
3. Holnap felhívom Önt. A magázó névmás mellett harmadik személyű tárgyhoz illő alak áll.
4. Egy beszélőt. A kérlek alanya én; a figyeljetek több megszólítottat jelöl.