Megfelel és megfelelő: követelményről beszélsz, vagy felel valaki?

Megfelel egy feltételnek

• A fájl formátuma megfelel az előírásnak.
• Keressünk megfelelő időpontot a beszélgetésre!
• A beküldött változat minden felsorolt feltételnek megfelel.

„A kép megfelel a méretkorlátnak.” Az igekötő közvetlenül a felel előtt áll, ezért egybeírjuk. A megfelelő melléknév is egy szó: megfelelő méret, megfelelő időpont. A szó végi ő hosszú.

Nem felel meg

Tagadásban vagy kiemelésben az igekötő hátrébb kerülhet: „A fájl nem felel meg a méretkorlátnak.” Itt a felel és a meg két szó. Ugyanígy: „Csak a második változat felel meg.” A mondat átrendezése nem teszi hibássá a külön álló meg-et.

A „megfelelő-e” kérdő alakban az -e kötőjellel kapcsolódik. Ez a kötőjel más szabályhoz tartozik, mint az igekötő egybeírása; a két döntést külön ellenőrizd.

Felel: más esemény is lehet

„Anna kérdez, Péter meg felel.” Ebben a mondatban a meg hozzákapcsoló szerepű, a felel pedig válaszolást jelent. A meg felel összevonása a mondat eredeti jelentését módosítaná.

A „Felel a feladatért” felelősséget fejez ki. Ez sem azonos a „Megfelel a feladatnak” alkalmasságot jelölő használattal. Hasonló betűsor mellett különböző viszonyokat írhatunk le.

Minek felel meg?

Az általános „megfelelő” minősítés mellé érdemes megadni a követelményt: méret, formátum, határidő vagy tartalmi feltétel. Egyetlen ellenőrzött tulajdonságból nem következik az összes feltétel teljesítése. „A formátum megfelelő; a tartalmat még ellenőrizzük” pontosabban jelzi a készültségi állapotot.

Megfelel-e vagy megfelelő-e?

„Megfelel-e a fájl a követelményeknek?” igés kérdés. „Megfelelő-e a fájl formátuma?” melléknévi állítmányt tartalmaz. Az -e kérdőszót mindkét esetben kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz.

A megfelel és a megfelelő egybeírása a meg igekötő helyéből következik. Az -e előtti kötőjel ettől külön kérdés. Így a „megfelelő e” javítása megfelelő-e; a meg és a felelő közé ebben a jelentésben továbbra sem kerül szóköz.