Tanulás és szövegellenőrzés
Mennyiségjel és egységjel: mikor dőlt az m?
Tudományos szövegben az egyszerű mennyiségjelet rendszerint dőlt, az egységjelet álló betűvel szedjük. A tömeget jelölő m dőlt, a méter egységét jelölő m álló. Ugyanaz a betű tehát két különböző szerepben jelenhet meg.
A cikk tartalma
Mit mérünk, és milyen egységben?
A tömeg egy fizikai mennyiség, amelyet gyakran m betűvel jelölünk. A méter egy hosszúságegység, amelynek szintén m a jele. A kettő közötti különbséget a szöveg jelentése mellett a szedés is segíti: tömegjelként dőlt m, egységjelként álló m szerepel.
A példák tipográfiáját ebben a cikkben szavakkal nevezzük meg. Az m = 2 kg kifejezésben az m a tömeg jele, ezért dőlt; a kg a kilogramm egységjele, ezért álló. Az l = 3 m kifejezésben az l a hosszúság jele, az utolsó m pedig az egységé. Az l dőlt, az m álló szedést kíván.
A jel szerepe alapján válassz szedést
| Betűs jel | Szerepe a példában | Szedés |
|---|---|---|
| m | A tömeg mennyiségjele. | Dőlt. |
| m | A méter egységjele. | Álló. |
| t | Az eltelt idő mennyiségjele. | Dőlt. |
| s | A másodperc egységjele. | Álló. |
| kg | A kilogramm egységjele. | Álló. |
A környező mondat formázása nem elég
Ha egy teljes bekezdést dőlt betűvel emelsz ki, az egységjelek a szakmai szedési szabály szerint továbbra is állók maradnak. Fordítva is igaz: az álló betűs mondatba kerülő változó vagy egyszerű mennyiségjel kaphat dőlt szedést. A betű formája tehát a szerepéhez igazodik.
A NIST például az A betűvel mutatja be ezt: terület mennyiségjeleként dőlt, amper egységjeleként álló. Ezért egy kéziratot nem lehet biztonságosan úgy formázni, hogy minden azonos betűre ugyanazt a stílust alkalmazzuk. Előbb tisztázni kell, mit jelent az adott előfordulás.
A jelmagyarázat a tipográfia mellett is szükséges
A BIPM az egységjelek alakját rögzíti, a mennyiségjelek között viszont több esetben ajánlásokat ad. Ha a szerző egy mennyiséghez más jelet választ például egy ütközés elkerülésére, a jelentését egyértelműen meg kell határoznia. A dőlt szedés önmagában nem mondja meg, hogy egy T hőmérsékletet vagy más mennyiséget jelöl-e.
Egyszerűen fogalmazhatunk: „A t az eltelt időt, a T a hőmérsékletet jelöli.” Ezután a képletekben és az ábrák feliratain ugyanazt a jelentést kell következetesen megtartani. A kis- és nagybetű különbsége is lehet jelentéshordozó.
Sima szöveges felületen a dőlt és az álló szedés eltérése nem mindig jeleníthető meg. Ilyenkor a jelmagyarázat őrizze meg a különbséget. Egy tudományos dokumentum végleges tördelésekor pedig külön ellenőrizd a mennyiségjelek és az egységjelek formázását. A vektorok és egyéb összetettebb matematikai objektumok további tipográfiai megállapodásokat követhetnek.
Az alsó index szedését külön is ellenőrizd
Ha két minta tömegét m₁ és m₂ jelöli, az m mennyiségjel dőlt, az 1 és a 2 alsó index viszont álló számjegy. Az egész jel egységes dőltté tétele ezt a különbséget eltüntetné.
Más a helyzet egy változó indexszel: ha az m után alsó indexbe tett i sorra felveszi az 1, 2, 3 értéket, az i a NIST útmutatása szerint dőlt. Az index jelentését tehát ugyanúgy meg kell határozni, mint a fő jelét. Rögzített azonosító számjegynél és változó indexnél eltérhet a megfelelő szedés.
Gyakorlás
- 1. Az m = 5 kg példában az m a tömeg jele. Melyik rész dőlt, melyik álló?
- 2. A 8 m értékben az m métert jelöl. Hogyan szedjük?
- 3. Egy teljes mondat dőlt. Emiatt a benne álló kg egységjelet is dőltté kell tenni?
- 4. A szerző egy új mennyiséghez q jelet választ. Mi szükséges ahhoz, hogy az olvasó tudja, mit jelent?
Megoldás
1. Az m dőlt mennyiségjel, a kg álló egységjel. 2. Álló m: a méter jele. 3. A kg a környezettől függetlenül álló marad a szakmai szedésben. 4. Világos jelmagyarázat szükséges; a jel betűalakja és dőlt szedése önmagában nem határozza meg a mennyiséget.