Számok, dátumok és időpontok
km/h és kW·h: összetett mértékegységek jelei
Az egységek hányadosát perjel is jelölheti: km/h, m/s. Szakszövegben az egységek szorzatát szóköz vagy középre helyezett pont mutatja: N m, N·m, kW·h. A kWh a magyar helyesírási szabályzatban is szereplő, elterjedt forma.
A cikk tartalma
A jel a műveletet is megmutatja
A km/h kilométer per óra: a perjel osztást jelöl a mértékegység felépítésében. A kW·h kilowattóra: itt a kilowatt és az óra szorzatáról van szó. A perjelre cserélt kW/h más egységet adna, ezért a két jelölés nem cserélhető fel.
A számmal együtt írt érték előtt ugyanúgy szóköz szükséges, mint egyszerű egységnél: 18 km/h, 6 kW·h. Az egység belső műveleti jeleit ettől külön vizsgáld. Az első szóköz a számot választja el a teljes egységtől.
Szorzat, hányados, előtag
| Jelölés | Mit kapcsol össze? | Mire figyelj? |
|---|---|---|
| km/h | Kilométer osztva órával. | A perjel osztást jelöl. |
| N·m vagy N m | Newton és méter szorzata. | Pont vagy szóköz jelzi a szorzást. |
| kW·h vagy kW h | Kilowatt és óra szorzata. | A kW egyben marad. |
| ms | Milliszekundum. | Az m itt előtag, ezért az s-hez tapad. |
Miért fontos a szóköz az egységek között?
A milliszekundum egy ezredmásodperc; jele ms. A tagolt m s viszont méter és másodperc szorzataként értelmezhető. A szóköz tehát a szakmai jelentés része is lehet. A milli- előtag jelét közvetlenül az alapegység jele elé írjuk, a két önálló egység szorzatát viszont tagoljuk.
A BIPM aktuális SI-útmutatója a szorzatnál szóközt vagy középre helyezett pontot ír elő. A NIST útmutatója külön megemlíti a kWh elterjedt, zárt alakját, de saját tudományos szövegeiben következetesen a tagolt írást ajánlja. Magyar általános szövegben a kWh alakot a helyesírási szabályzat is példaként adja. Szakmai kéziratban kövesd a választott közlési szabályt.
Több osztásnál tedd világossá a szerkezetet
A sorozatos perjeleket tartalmazó m/s/s jelölés helyett a gyorsulás egységét m/s² alakban adhatod meg. Összetettebb nevezőnél a zárójel mutatja, meddig tart az osztó: kg/(m·s²). A zárójel itt a teljes méter–másodpercnégyzet szorzatot a nevezőbe helyezi.
Egy egységjelölésen belül maradj egységjeleknél. A km/óra kevert megoldás helyett a jelölés km/h, szavakkal pedig kilométer per óra. Az olvasónak szánt teljes mondatban természetesen kiírhatod a mértékegység nevét is.
Szerkesztéskor először az egység fizikai jelentését azonosítsd. Csak ezután javítsd a szóközt, a pontot vagy a perjelet. A puszta grafikai hasonlóság kevés, mert egy apró jelcsere a mennyiség értelmét is módosíthatja.
Mit emel négyzetre a felső index?
A m/s² jelölésben csak a másodperc kerül négyzetre: métert osztunk másodpercnégyzettel. A (m/s)² alakban a zárójel miatt az egész hányadost négyzetre emeljük, így m²/s² lesz belőle. A zárójel hozzáadása ezért az egység jelentését is megváltoztatja.
Az előtag jele és az egységjel viszont együtt viseli a kitevőt. A cm² négyzetcentiméter; a centi- előtaghoz tartozó 0,01-es szorzót is négyzetre emeljük: 1 cm² = (0,01 m)² = 0,0001 m². Az 1 cm² = 0,01 m² átváltás százszoros hibát okozna.
Önellenőrzés: 4 cm² hány négyzetméter? A válasz 0,0004 m². A négyzetcentiméterenkénti 0,0001 m² értéket négyszerezzük. Az adatból a felső indexet ezért ugyanúgy meg kell őrizni, mint az előtagot vagy a perjelet.
Gyakorlás
- 1. Írd jelekkel: 24 kilométer per óra!
- 2. Írd a kilowatt és az óra szorzatát középre helyezett ponttal!
- 3. Mi a különbség az ms és az m s között?
- 4. A kilogrammot a méter és a másodpercnégyzet szorzatával osztjuk. Jelöld a teljes nevezőt zárójellel!
Megoldás
1. 24 km/h: szóköz a szám és az egység között. 2. kW·h: a kW és a h szorzata. 3. Az ms milliszekundum, az m s méter és másodperc szorzata. 4. kg/(m·s²): a zárójel mindkét tényezőt a nevezőben tartja.