Különírás és egybeírás
Munkába állás és munkábaállási: mikor változik a szóköz?
A munkába áll és a munkába állás különírt kapcsolat. Két képzővel egybeírt lesz: munkábaállási időpont. A „munkába állás időpontja” változatban viszont megmarad a szóköz. Az áll szó két l-je mindegyik alakban megmarad.
A cikk tartalma
Az igei kapcsolatból indulj ki
A „Júlia hétfőn munkába áll” mondat a munkavégzés megkezdéséről szól. A munkába külön szó az áll előtt. Ha ezt az eseményt főnévvel nevezed meg, az áll igéből állás lesz, és a két szó külön marad: munkába állás.
Az „A munkába állás előtt egyeztettünk” mondatban az eseményhez viszonyítunk egy másik cselekvést. Az előtt megjelenése nem kapcsolja össze a munkába és az állás szót. A hosszabb mondatban is az eredeti kapcsolat szerkezetét kell követni.
Mi változik az -i képzővel?
| Alak | Saját mondat |
|---|---|
| munkába áll | Júlia hétfőn munkába áll. |
| munkába állás | Egyeztettük a munkába állás időpontját. |
| munkábaállási | A munkábaállási időpontot írásban is megadtuk. |
Az AkH. 12. 127. pontja külön kezeli az egy és a több képzővel továbbalkotott szókapcsolatokat. Ennek alkalmazása itt: munkába áll → munkába állás → munkábaállási. Az utolsó alakban az -ás és az -i képző együtt alakítja a szerkezetet.
A „munkába állás időpontja” és a „munkábaállási időpont” ugyanarra az adatra utalhat. Az első birtokos szerkezet, a második melléknévi jelzős kapcsolat. A megfogalmazás megváltozásával a szóköz helye is változik.
A rag önmagában nem azonos a képzővel
A „munkába álláskor” továbbra is két szó. Az időviszonyt jelölő -kor rag hozzáadása más művelet, mint az új melléknevet létrehozó -i képzőé. Ugyanígy különírt a munkába állást és a munkába állásról kapcsolat.
Ezért a „két toldalék után mindig egybeírjuk” egyszerűsítés félrevezető lenne. A toldalékok fajtája is számít. Ha a nyelvtani elemzés bizonytalan, választhatsz világos szerkezetes megoldást: „Kérem, adja meg, mikor kezdi meg a munkát.”
Az időpont megfogalmazása az olvasónak is segítsen
Egy adatlap rövid mezőcíme lehet „Munkábaállási időpont”. Egy levélben természetesebb lehet a „Kérem, erősítse meg a munkába állás időpontját” mondat. Mindkettő ugyanazt az adatot kérheti, de eltérő szöveghelyzetben használjuk.
Ha a nap és az óra is szükséges, nevezd meg mindkettőt: „A munkát október 19-én, hétfőn 8 órakor kezdi.” Ez nyelvi mintamondat, kitalált időponttal. Az álláshirdetésben vagy tájékoztatóban szereplő időadatot mindig a ténylegesen egyeztetett adatra cseréld.