Vesszők és érthető mondatok
Nem mindenki, senki, nem mindegyik: mire terjed ki a tagadás?
A „Nem mindenki válaszolt” azt állítja, hogy legalább egy ember válasza hiányzik. A „Senki sem válaszolt” mindenkit kizár a válaszolók közül. Ha a tényleges arány vagy darabszám fontos, mondd ki azt is: „Az öt meghívottból hárman válaszoltak.”
A cikk tartalma
Ugyanannak az öt embernek három különböző állapota
| Beérkezett válasz az öt meghívottól | Pontos közlés |
|---|---|
| 5 | Mind az öt meghívott válaszolt. |
| 3 | Ötből hárman válaszoltak; két választ még várunk. |
| 0 | Egyik meghívott sem válaszolt. |
Képzelj el egy szerkesztett példát öt meghívottal. Ha mind az öten válaszoltak, a „Mindenki válaszolt” igaz. Ha hárman válaszoltak, a „Nem mindenki válaszolt” igaz. Ha egyikük sem válaszolt, a „Senki sem válaszolt” írja le pontosan a helyzetet.
A „Nem mindenki válaszolt” önmagában nem nevezi meg a válaszolók számát. Szűk logikai értelemben a nulla válasszal is összeegyeztethető: akkor sem igaz, hogy mindenki válaszolt. Hétköznapi közlésben az olvasó gyakran részleges teljesülést ért alatta. Ebből adódik a félreértés veszélye.
A nem mindegyik és az egyik sem más feladatot ad
„Nem mindegyik fájl nyitható meg.” Ebből biztosan csak azt tudjuk, hogy van megnyitási probléma. A „Három fájlból kettő megnyitható, a harmadik hibát jelez” már azt is közli, mire terjed ki a gond.
Az „Egyik fájl sem nyitható meg” minden érintett fájlra vonatkozó állítás. Ha csak egyet próbáltál ki, ezt még nem állíthatod. Írd inkább: „Az első fájl nálam nem nyílik meg; a másik kettőt még nem próbáltam.” A vizsgálat terjedelmét a mondatban is tartsd meg.
A magyar tagadó mondatban a senki és a nem együtt is helyes
„Senki nem jelentkezett.” „Senki sem jelentkezett.” Ezek a szokásos tagadó megfogalmazások. A senki és a nem együttes jelenléte nem fordítja állításra a mondatot. Ne töröld automatikusan a nem szót arra hivatkozva, hogy a tagadás már szerepel benne.
Más szerkezetet kapsz a „Nem igaz, hogy senki sem jelentkezett” mondatban. Ez már egy teljes korábbi állítást tagad: legalább egy jelentkező volt. A kétszeres tagadás kifejezés ezért önmagában kevés a javításhoz; a mondatok egymáshoz való viszonyát kell elolvasnod.
A szükségesség és a tiltás se mosódjon össze
„Nem mindenkinek kell válaszolnia.” Ez nem nevezi meg, kinek kötelező a válasz. „Senkinek sem kell válaszolnia.” Ez senkitől nem követel választ, de önmagában nem tiltja az önkéntes visszajelzést. A „Senki ne válaszoljon erre az üzenetre” már egy másik utasítás.
Ha csak egy csoporttól vársz adatot, nevezd meg: „Azoktól kérek visszajelzést, akik még nem választottak időpontot.” Ha tőlük határidőre kéred, az időt is add hozzá. Így az olvasónak nem kell kitalálnia, beletartozik-e a címzett körbe.
Javításkor kérdezz rá a vizsgált csoportra
A „Mindenki elfogadta” mondat mögött más állhat, ha minden meghívottról, csak a jelenlévőkről vagy csak a válaszolókról beszélsz. Pontosítsd a csoportot: „A négy válaszoló mindegyike elfogadta az időpontot; két meghívott még nem jelzett vissza.”
Ez a mondat a döntéshez szükséges két tényt együtt tartja. A helyesírás-ellenőrzés után ezért érdemes külön rákeresni a mindenki, senki, mindegyik és egyik sem kifejezésekre. Minden előfordulásnál ellenőrizd, valóban az egész megnevezett körre van-e adatod.