Különírás és egybeírás
Nemigen, sem igen, nem igazán: három írásmód
A nemigen egybeírandó: „Nemigen emlékszem erre.” A sem igen és a nem igazán különírt kapcsolat: „Ő sem igen emlékszik rá.” „Nem igazán értem a kérdést.” A hasonló jelentésből nem következik azonos írásmód; a nemigen kialakult önálló szó.
A cikk tartalma
A nemigen egy megszokott határozószó
A „Nemigen használom ezt a füzetet” mondat kevés vagy ritka használatot jelez. A „Nemigen tudom megoldani a feladatot” mondatban a beszélő a megoldás esélyét vagy saját képességét korlátozza. A jelentés a mondat környezetében pontosodik.
A nemigen írásmódját a helyesírási hagyomány és a kialakult szójelentés együtt rögzíti. Nem érdemes minden hasonló hangzású tagadó kapcsolatot a mintájára összevonni. Az AkH. az ilyen összeforrott alakokat külön csoportban tárgyalja; a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda mai válasza közvetlenül is megerősíti a nemigen és a sem igen eltérő írásmódját.
A sem igen külön marad
„A szerkesztő ritkán említi ezt a hibát. A munkatársa sem igen beszél róla.” A második mondatban a sem az előző állításhoz kapcsol új szereplőt. Az igen a beszél róla szerkezethez járul. A kettőt szóköz választja el.
Ez nem jelenti azt, hogy a sem minden kapcsolatban ugyanígy működik. Az adott kifejezést vizsgáljuk: sem igen. Más rögzült szavak, például a sohasem írásmódját külön kell ismerni. Egy szó alakjából nem készíthető minden esetre érvényes automatikus csereszabály.
Írásmód és lehetséges pontosítás
| Saját példa | Lehetséges pontosítás, ha a helyzet igazolja |
|---|---|
| Nemigen járok arra. | Csak ritkán járok arra. |
| Ő sem igen használja a nyomtatót. | Ő is ritkán használja a nyomtatót. |
| Nem igazán értem az utolsó mondatot. | Kétértelmű számomra az utolsó mondat. |
| Nem igazán alkalmas erre a doboz. | A doboz túl keskeny ehhez a könyvhöz. |
A nem igazán után mondd meg, mi hiányzik
A nem igazán helyes különírása önmagában még nem teszi pontosabbá az üzenetet. A „Nem igazán jó a fájl” mondatból az olvasó kevés támpontot kap. Ha ismered a hibát, nevezd meg: „A fájl megnyílik, de az utolsó oldala hiányzik.”
A táblázat pontosításai saját szerkesztési példák. Csak akkor cserélheted ezekre az eredeti mondatot, ha valóban ezt akartad közölni. A nem igazán olykor bizonytalanságot vagy enyhítést fejez ki; ezt sem szabad a javítás során önkényesen teljes elutasítássá változtatni.
Amikor magát az igen választ említed
A nemigen határozószót különítsd el attól az esettől, amikor az igen szóról beszélsz. Például: „A válasz nem »igen« volt.” Itt az idézőjelben álló igen egy konkrét válasz megnevezése, a nem pedig ezt tagadja. A két szó közé szóköz kerül; az idézőjel segít láthatóvá tenni, hogy a kimondott vagy leírt szót említjük.
Ezzel szemben a „Nemigen válaszolt a kérdésre” mondat a válaszadás hiányos vagy csekély voltát érzékelteti. Más közlést kapnánk, ha ezt az igen szó említésére bontanánk át. Egy idézetet vagy űrlapválaszt ismertető szövegben előbb állapítsd meg, hogy a válaszadás mértékét jellemzed-e, vagy a válasz konkrét szövegét nevezed meg.
Javítsd a szóhatárokat
A megadott jelentést őrizd meg: 1. Nem igen találom a kapcsolót. A beszélő nehezen találja. 2. A többiek semigen ismerik a szerzőt. 3. Nemigazán értem, melyik fájlt kéred. 4. Nem igen vagy nem nagyon? Az első mondatot fogalmazd át két külön szóval.
Megoldások
1. Nemigen találom a kapcsolót. A kialakult határozószó egybeírt. 2. A többiek sem igen ismerik a szerzőt. A sem igen különírt kapcsolat. 3. Nem igazán értem, melyik fájlt kéred. A nem igazán két szó. 4. Nem nagyon találom a kapcsolót. Ez lehetséges különírt átfogalmazás; a nemigen egybeírását nem változtatja meg.