Rövidítések és jelek
A vagy az? Névelő betűszók előtt
A betűszó előtti a vagy az névelőt a kiejtett alak első hangja dönti el. Ezért az MTA, az OTP és az FTC, viszont a MÁV és a BKK a helyes. A teljesen kiírt név előtt ettől eltérő névelő is állhat.
A cikk tartalma
Mondd ki a rövid alakot
Az MTA betűit magyarul em-té-á alakban mondjuk ki. Az első hang magánhangzó, ezért az névelő áll előtte. A teljes Magyar Tudományos Akadémia név viszont m hanggal kezdődik, így a névelője a. Mindkét alak szabályos: az MTA és a Magyar Tudományos Akadémia.
A téves választás gyakori oka, hogy az író az első leírt betűt vagy a feloldott nevet figyeli, miközben a mondatban a betűszót fogja kimondani. A megoldás egyszerű: a névelő utáni ténylegesen használt alakot olvasd fel. Betűszó esetén ez az alak lehet betűzött és szószerűen kiejtett is.
A betűzés és az összeolvasás eltérő kezdőhangot adhat
| Rövid alak | Kiejtési támpont | Névelős forma |
|---|---|---|
| MTA | em-té-á: e hanggal indul | az MTA |
| OTP | ó-té-pé: ó hanggal indul | az OTP |
| FTC | ef-té-cé: e hanggal indul | az FTC |
| MÁV | máv: m hanggal indul | a MÁV |
| BKK | bé-ká-ká: b hanggal indul | a BKK |
A rövidítés feloldása másképpen működik
A hagyományos rövidítést többnyire teljes szóként mondjuk ki. Az igh. például igazgatóhelyettes, ezért az igh. formában az névelőt választunk. A szerk. feloldása szerkesztő, ezért a szerk. a megfelelő kapcsolat. Az ilyen írásbeli rövidítéseknél a teljesen kimondott szó adja a kezdőhangot.
A kettő elkülönítése lényeges. Egy betűszót a rá jellemző módon ejtünk ki, egy rövidítést általában feloldunk. A dokumentumban szereplő név első előfordulásakor a teljes nevet is megadhatod, utána használhatod a rövid alakot. A névelőt minden előfordulásnál az éppen használt forma szerint ellenőrizd.
Rag és közbeékelődő szó
A szó végi toldalék nem változtatja meg a kezdőhangot: az MTA-nál, az OTP-hez, a MÁV-tól. A rag alakját külön szabályok rendezik, a névelőválasztás pedig továbbra is a kimondott kezdethez igazodik.
Ha a névelő és a betűszó közé jelző kerül, már a jelző kezdőhangját kell figyelni: a megújult MTA-épület. A megújult m hanggal kezdődik, ezért itt a áll. Ettől az MTA önálló névelője változatlanul az marad. Az ellenőrzést ezért érdemes mindig teljes szókapcsolaton végezni, és a névelő utáni első kimondott szóhoz igazítani.
A teljes név és a betűszó együtt: melyikhez igazodsz?
Első említéskor két jó megoldás is lehetséges: A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nevét felírtam. Az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) nevét felírtam. A névelő ahhoz az alakhoz igazodik, amely a mondatban közvetlenül követi; a zárójeles feloldás ezt nem írja felül.
Ha a későbbi mondatban elhagyod a feloldást, újra ezt az alakot olvasod: Az MTA nevét felírtam. A korábbi teljes név előtti a névelőt nem lehet változtatás nélkül átvinni a rövid változat elé. A két mondat közötti rövidítéskor ezért a névelő is része a szerkesztési feladatnak.
Önellenőrzés: rövidítsd betűszóra a következő mondat intézménynevét: „A Magyar Tudományos Akadémia tájékoztatóját olvasom.” A kész mondat: Az MTA tájékoztatóját olvasom. A tájékoztatóját szó végződése változatlan; a javítás a név alakját és az előtte álló névelőt érinti.
Gyakorlás
- 1. … MTA tájékoztatója megérkezett.
- 2. … Magyar Tudományos Akadémia tájékoztatója megérkezett.
- 3. … MÁV neve szerepelt a felsorolásban.
- 4. … szerk. megjegyzése zárja a szöveget.
- 5. … rövid MTA-közleményt külön nyomtattam ki.
Megoldás és önellenőrzés
1. Az MTA: a betűzött alak e hanggal kezdődik. 2. A Magyar Tudományos Akadémia: a kiírt név m hanggal indul. 3. A MÁV: szószerűen máv alakban ejtjük. 4. A szerk.: a feloldott szerkesztő szó kezdőhangja sz. 5. A rövid MTA-közleményt: a névelő után közvetlenül a rövid szó következik.
Ha egy ritka rövid alaknak több kiejtése is él, a névelő is igazodhat ezekhez. Ilyenkor a használt kiejtést kell előbb tisztázni; a betűk látványa önmagában kevés lehet a döntéshez.