Párbeszéd írásjelei: beszélőváltás és közbeiktatott elbeszélés

Először a beszélőváltásokat jelöld

Az alábbi rövid jelenet saját szerkesztési példa. Két ember egyeztet a nyomtatásról. A külön bekezdések azt mutatják, hogy más veszi át a szót. A sor eleji jel gondolatjel, utána szóköz áll.

– Elkészült a borító?

– A rajz kész, a címet még ellenőrzöm.

– Akkor a nyomtatással várunk.

A mondatvégi írásjel minden megszólalás szándékát követi. Ha ugyanaz a szereplő több mondatot mond egybefüggően, nem kell minden mondat előtt új gondolatjeles bekezdést nyitni.

Amikor utólag nevezzük meg a beszélőt

Az idéző mondat a megszólalás módját és beszélőjét mutatja: mondta Nóra, kérdezte Bence, kérte Nóra. Ezek az elemek a párbeszédes közléshez tartoznak, ezért kisbetűvel indulnak a gondolatjel után.

– A rajz kész – mondta Nóra.

– A címet is ellenőrizted? – kérdezte Bence.

– Várj a nyomtatással! – kérte Nóra.

A kijelentő első változatban a kész után nincs pont. A teljes szerkezet pontja a Nóra után áll. A kérdő és felszólító változat megtartja a megszólalás kérdőjelét, illetve felkiáltójelét; ez nem teszi nagybetűssé az utána kapcsolt idéző mondatot.

Egyetlen mondatot szakít meg az elbeszélő rész

Kiinduló megszólalás: „A borítót ellenőrizd, mielőtt elküldöd!” Ha a felszólítás közepére kerül az idéző mondat, a két oldal továbbra is ugyanahhoz a mondathoz tartozik.

– A borítót ellenőrizd – kérte Nóra –, mielőtt elküldöd!

A mielőtt kisbetűs marad. Az eredeti mondat vesszője a második gondolatjel után áll, közvetlenül hozzátapadva. A kérte Nóra részt és a két gondolatjelet kiemelve visszakapjuk az eredeti felszólítást. Ez jó ellenőrzés arra, hogy a közbeiktatás közben megmaradt-e a szükséges tagmondathatár.

Két önálló megszólaló mondat között

– A borító elkészült – mondta Nóra. – Holnap ellenőrzöm a belíveket.

A Holnap új mondatot kezd, ezért nagybetűs. Ugyanaz a szereplő beszél tovább, az elbeszélő mondat csak közéjük került. Itt a második gondolatjel után nincs vessző, mert az első mondatot már lezártuk.

Ha az elbeszélő önálló cselekvést közöl, ennek saját mondatformát is adhatsz. Például: „Nóra becsukta a mappát.” Ez önálló kijelentés. A beszélőt megnevező mondta Nóra és egy külön cselekvés leírása nem ugyanaz a szerkesztési helyzet. Bonyolult résznél írd le külön a megszólalásokat és az elbeszélést, majd ezekből állítsd össze a bekezdést.

A letette a telefont önálló cselekvés

Vesd össze a két bekezdést:

– Elküldtem – mondta Nóra.

– Elküldtem. – Nóra letette a telefont.

Az elsőben a mondta Nóra a megszólalást idézi. A kijelentő idézet pontja elmarad, az idéző rész kisbetűvel indul. A másodikban a letette a telefont új eseményt közöl; a szereplő kijelentését már az Elküldtem után lezártuk. Az elbeszélő önálló mondata új nagybetűt kap.

Ne a gondolatjel utáni első szó alakjából dönts. Előbb azt kérdezd: ez a rész a megszólalást tulajdonítja valakinek, vagy külön cselekvést ír le? Ha a hosszabb bekezdés nehezen tagolható, az elbeszélő önálló cselekvését új bekezdésben is leírhatod.

Három javítandó minta

1. – Elkészült a rajz. – mondta Bence. 2. – Elküldted? – Kérdezte Nóra. 3. Egyetlen mondatként folytasd: – Nézd meg – kérte Bence – Hogy olvasható-e a cím!

Megoldás és utolsó ellenőrzés

1. – Elkészült a rajz – mondta Bence. Az idéző mondat előtt a kijelentő pont elmarad. 2. – Elküldted? – kérdezte Nóra. A kérdőjel megmarad, az idéző mondat kisbetűvel kezdődik. 3. – Nézd meg – kérte Bence –, hogy olvasható-e a cím! A hogy ugyanazon megszólaló mondat folytatása; a vessző a második gondolatjel után áll.

Végül csak a szereplők szavait olvasd végig. Utána külön az elbeszélő részeket. Így ellenőrizhető a mondatok határa és az is, hogy a bekezdések alapján követhető maradt-e, éppen ki beszél.