Zárójelek és mondatvégi írásjelek

A zárójeles rész helyét a mondatban állapítsd meg

Az „A bemutató holnap lesz (a nagyteremben)” közlésben a zárójeles helymegjelölés ugyanahhoz a mondathoz tartozik. A teljes mondat pontja ezért kívülre kerül: „A bemutató holnap lesz (a nagyteremben).” A zárójeles rész kisbetűvel kezdődik, mert helyet pontosító töredék.

Ha külön megjegyzést írsz, azt önálló mondatként is elkülönítheted: „A bemutató holnap lesz. (A nagytermet már lefoglaltuk.)” A nagybetű és a belül álló pont jelzi az önálló mondatformát. A két szerkezetet az dönti el, miként illeszted a megjegyzést a közlésbe.

A főmondat kérdőjele és felkiáltójele is kívül marad

• Elküldted a mellékletet (a javított változatot)?
• Kérlek, hozd el a mintát (a kéket)!

A zárójeles rész a kérdéshez vagy a felszólításhoz kapcsolódik. A mondatzáró írásjel ezekben a mintákban az egész közlést zárja le, ezért a berekesztő zárójel után áll.

Ettől különbözik a mondaton belül zárójelbe tett önálló kérdés: „A csomag (vajon melyik futárral?) délután érkezik.” A belső kérdőjel a zárójeles kérdés része, a mondat saját kijelentő pontja pedig a legvégén marad. Két külön mondatszándék írásjelét látjuk.

A zárójel nem tünteti el a szükséges vesszőt

Alapmondat: „Azt kérte, hogy várjunk.” Bővítve: „Azt kérte (és külön meg is indokolta), hogy várjunk.” A hogy előtti tagmondathatár az eredeti mondatban is jelen van, ezért a vessző a zárójeles betoldás után megmarad.

Az „Azt kérte, (és külön meg is indokolta) hogy várjunk” elrendezésben a vessző a betoldás rossz oldalára kerülne. Ellenőrzésként vedd ki a zárójeles részt; a környező mondat szükséges tagolását ezután vissza kell kapnod. Ugyanez a módszer más, közbevetés mellett álló írásjelnél is segít.

Szóközök és egymásba ágyazott megjegyzések

A nyitó zárójel az utána következő szóhoz, a berekesztő az előtte álló szóhoz tapad. Helyes: „egy levél (melléklettel) érkezett”. A „( melléklettel )” belső szóközei fölöslegesek. A pont és a vessző is közvetlenül kapcsolódik a berekesztő zárójelhez.

Ha egy zárójelbe újabb hosszú zárójeles kitérőt teszel, a mondat nehezen követhetővé válhat. Ilyenkor érdemes az egyik megjegyzést külön mondattá alakítani. Ez szerkesztési javaslat: a zárójelfajták váltogatása önmagában nem tesz érthetővé egy túlterhelt közlést.

A rövidítés pontja és a mondat pontja is megmaradhat

Több rajzeszközt készítettünk elő (ceruzát, ecsetet stb.). A zárójel előtti pont a stb. rövidítéshez tartozik, a berekesztő zárójel utáni pont pedig a teljes kijelentő mondatot zárja. A két pont közé zárójel ékelődik; eltérő feladatuk miatt mindkettőt kiírjuk.

Kérdésként a külső jel változik: Előkészítetted a rajzeszközöket (ceruzát, ecsetet stb.)? A rövidítés belső pontja itt is megmarad, a kérdőjel a zárójel után az egész mondatot zárja le.

Ellenőrzéskor bontsd ki a rövidítést: s a többi. A rövidítés pontja ekkor eltűnne, a mondat külső írásjelére továbbra is szükség volna. Ez megmutatja, miért hibás pusztán a közeli pontok száma alapján törölni az egyik jelet.

Javítsd a zárójeleket

1. A rajz elkészült ( a színes változat ). 2. A rajz elkészült. (Holnap ellenőrizzük). 3. Megnézted a képet (az utolsót?) 4. Tudom (tegnap írtad) hogy megérkezett. A harmadik feladatban az egész mondat kérdés; a zárójeles rész csak a képet azonosítja.

Megoldások a mondat szerepe szerint

1. A rajz elkészült (a színes változat). A belső szóközöket elhagyjuk. 2. A rajz elkészült. (Holnap ellenőrizzük.) Önálló zárójeles mondat, belül álló ponttal. 3. Megnézted a képet (az utolsót)? A kérdés az egész mondat, ezért kívül van a kérdőjel. 4. Tudom (tegnap írtad), hogy megérkezett. Az eredeti tagmondathatár a zárójeles megjegyzés után is megmarad.

Végül olvasd el a szöveget a zárójeles részek kihagyásával. Az alapközlésnek ettől még követhetőnek és megfelelően lezártnak kell lennie.