Rosszullét vagy rosszul lett? Főnév és igei mondat

A szó vége mutatja, mit nevezel meg

A rosszullét főnév: egy állapotot vagy eseményt nevez meg. A szó rosszul és lét részéből áll össze, így a taghatáron két l kerül egymás mellé. A lét é-je hosszú. Toldalékolva ugyanez a szóalak marad felismerhető: rosszullétet, rosszullétről, rosszulléte.

A rosszul lett mondatban a rosszul határozószó és a lett ige áll egymás mellett. A lett a lesz múlt idejű alakja; rövid e-je és két t-je van. A szóközt tehát nem lehet pusztán egy ékezet hozzáadásával vagy elvételével javítani: a mondat szerkezetét is meg kell nézni.

Ugyanaz az esemény kétféle mondatban

• A várakozás közben rosszul lett.
• A hirtelen rosszullét megszakította a beszélgetést.
• A levél röviden beszámolt a tegnapi rosszullétről.
• A jegyzőkönyvben csak annyi szerepelt, hogy a résztvevő rosszul lett.

A főnév köré más szavak épülhetnek, mint az ige köré. A „Péter rosszul lett” önmagában teljes kijelentés. A „Péter rosszulléte” megnevez valamit, de még nem mondja el, mi történt vele vagy mi a közlés róla.

A rosszul más igével is külön szó

A rosszul aludt, rosszul számolt és rosszul értette kapcsolatokban szintén külön áll a határozószó. Ezek jelentése eltér a rosszullét fogalmától. A „rosszul lett felírva a név” mondatban pedig a rosszul a felírás hibájára utalhat; a teljes szöveg nélkül ne cseréld rosszullétre.

Egy eseményleírásban a helyesírás nem egészíti ki a hiányzó tényeket. A „rosszul lett” önmagában nem nevez meg okot vagy pontos tünetet. Javításkor ezért csak azt állítsd helyre, ami a szövegből következik, és ne adj hozzá feltételezett magyarázatot.

Javítás jelentésváltoztatás nélkül

Szerkesztett hibás példa: „A rosszul lét miatt korábban távozott; később leírta, hogy mikor rosszullet.” Javítva: „A rosszullét miatt korábban távozott; később leírta, hogy mikor lett rosszul.” A főnevet egybeírtuk, az igei közlést külön szavakkal és természetesebb szórenddel állítottuk helyre.