Szóismétlés javítása: mikor maradjon ugyanaz a szó?

Előbb az ismétlés feladatát keresd meg

Az „A szerkesztő ellenőrizte a szerkesztő által javított szöveget” mondatban valószínűleg fölöslegesen ismétlődik a szereplő. Ha ugyanarról az emberről van szó, írható így: „A szerkesztő ellenőrizte az általa javított szöveget.” Az átdolgozás megőrzi, hogy az ellenőrzés a javított szövegre terjedt ki.

Ha két szerkesztő dolgozott a szövegen, ez az átírás már félrevezető lenne. Akkor pontosabb a megnevezés: „Anna ellenőrizte a Péter által javított szöveget.” A szóismétlés vizsgálata ezért a szereplők és kapcsolatok megértésével kezdődik.

Egy teljes bekezdés átdolgozása

Saját nyers minta: „A jelentés három részből áll. A jelentés első része az adatokat mutatja be. A jelentés második része az adatokból levont következtetéseket tartalmazza. A jelentés harmadik része a javaslatokat sorolja fel.”

Átdolgozva: „A jelentés három részből áll. Az első bemutatja az adatokat, a második ismerteti az ezekből levont következtetéseket, a harmadik pedig felsorolja a javaslatokat.” A jelentés tárgya a bekezdés elején világos lett, ezért a közvetlenül következő felsorolásban nem kellett négyszer kiírni.

Az adatok, következtetések és javaslatok elnevezése megmaradt. Ezek külön tartalmi egységek, így az egységes szóhasználat segít követni a felépítést. A szerkesztés a fölösleges mondatkezdést csökkentette, közben a szükséges megnevezéseket megtartotta.

A rokon értelmű szó is módosíthatja az állítást

Az „A szerződés módosult. A megállapodás új határidőt tartalmaz” mondatpárban az olvasó nem feltétlenül tudja, ugyanarról a dokumentumról van-e szó. Ha egyetlen konkrét szerződést tárgyalsz, a szó ismétlése pontos lehet: „A szerződés módosult. Az új határidőt a szerződés tartalmazza.”

Hasonló gondot okozhat, ha egy eszközt felváltva programnak, alkalmazásnak, rendszernek és platformnak nevezel, miközben ezek a szövegedben eltérő részekre is utalhatnak. Szerkesztés előtt döntsd el, mely fogalomnak mi a neve. A szinonimák változatossága ne bizonytalanítsa el az azonosítást.

Névmás vagy ismételt főnév?

Az „Anna odaadta a jegyzetet Bencének. Ő átnézte” mondatpárban az ő több szereplőre is utalhat. A „Bence átnézte a jegyzetet” ismétlés egyértelművé teszi a cselekvőt. A név újbóli kiírása itt hasznos.

Ha a következő mondatban ugyanaz a személy marad a cselekvő, már természetes lehet az elhagyás: „Bence átnézte a jegyzetet. Két helyen javította, majd visszaadta Annának.” A magyar mondat sokszor kiírt személyes névmás nélkül is világosan folytatható. Mindig a teljes bekezdést olvasd el.

Az ismétlés lehet tudatos szervezőeszköz

Egy útmutató három lépése kezdődhet azonos igével, ha ez világossá teszi a teendőket. Egy összehasonlítás ugyanazt a szempontot ismételheti minden terméknél. Ilyen helyzetben az egységesség fontos információt hordoz.

Az ismétlődést jelző programjelzést ezért vizsgálati pontként kezeld. Nézd meg, mit tesz az ismétlés a szövegben: összekapcsol, azonosít, nyomatékosít, vagy csupán üresen újra mond valamit. A javítás módja ebből következik.

Ugyanaz a szó ismétlődik, vagy csak a töve?

Az „A rajzot a rajzfüzetben hagytam” mondatban kétszer látható a rajz betűsor, de két külön dolgot nevezünk meg: az elkészült rajzot és a füzetet. Ettől a mondat önmagában nem szorul javításra. Ha a füzet fajtája is számít, a rajzfüzet megnevezés hasznos.

Rövidebben is írható: „A rajzot a füzetben hagytam.” Ez akkor őrzi meg a szükséges tartalmat, ha az olvasó már tudja, melyik füzetről van szó. Az azonos szótő látványa tehát vizsgálatra ad okot; a törlésről az alapján dönts, elveszne-e vele egy szükséges megkülönböztetés.

Gyakorlat és egy lehetséges megoldás

Rövidítsd a tartalom megőrzésével: „A kérelem két mellékletet tartalmaz. A kérelem egyik melléklete egy rajz. A kérelem másik melléklete egy leírás.”

Lehetséges változat: „A kérelem két mellékletet tartalmaz: egy rajzot és egy leírást.” A három állítás megmaradt, az ismétlődő kezdeteket egy világos felsorolás váltotta fel. Ha a további szöveg sorszámmal hivatkozik a mellékletekre, a dokumentumból ellenőrzött sorrendet is írd ki. Ha a rajz az első melléklet, a leírás pedig a második, így pontosíthatsz: „Az első melléklet a rajz, a második a leírás.” Az egyik és a másik szó önmagában nem rögzíti ezt a sorszámozást.