Gyakran elírt szavak
Tudj, tudd, megtudom: ismeret és képesség a mondatban
A tudd két d-vel helyes: „Tudd meg a pontos időpontot!” A tudj dj-t tartalmaz: „Tudj róla!” A megtudom egybeírva értesülést, a meg tudom oldani különírva képességet vagy lehetőséget fejez ki.
A cikk tartalma
Tud + d: tudd
- Tudd meg, mikor indul a következő járat!
- Jó, ha tudod, melyik bejáratot használhatod.
- Szeretném, hogy te is tudd a választ.
A tud ige d-re végződik. A rövid, határozott felszólító alakban ehhez újabb d kapcsolódik: tudd. A „Tudd meg a részleteket!” mondat tehát két d-t kíván. A „tud meg” ebben a felszólításban nem megfelelő.
Tudj róla, tudjon segíteni
A tudj alakban a d után j áll. A „Fontos, hogy tudj róla” azt fejezi ki, hogy legyen információd az adott dologról. Az „Úgy gyakorolj, hogy önállóan is tudj számolni” képességre utal.
A „tuggy” a kiejtés összeolvadását követné, de a köznyelvi írás megőrzi a d-t és a j-t. Hosszabb alakokban ugyanez látszik: tudjatok, tudjanak, tudjon.
Megtudom vagy meg tudom?
„Holnap megtudom az eredményt”: új információhoz jutok. „Holnap meg tudom nézni az eredményt”: lehetőségem lesz a megnézésre. A másodikban a meg a nézni igenévhez tartozik, ezért a tudom mellett külön szó.
Javításkor a meg utáni tudom önmagában kevés a döntéshez. Keresd meg, van-e a mondatban olyan ige vagy igenév, amelyhez az igekötő tartozik. A teljes mondat alapján őrizhető meg a jelentés.
Tudd meg és tudj meg valamit
„Tudd meg a kezdés pontos idejét!” meghatározott adatot kér. „Tudj meg valamit a helyszínről!” általánosabb információszerzési feladat. Mindkettő felszólító módú, és mindkettőben az ige után külön áll a meg.
A tudj dj-t, a tudd két d-t tartalmaz. A két alak közti választást itt a tárgy alakja segíti: a kezdés pontos idejét, illetve valamit. A valamit tárgy mellett is van tárgya az igének, mégsem a tudd alakot használjuk.