Jelentések, különbségek, szóhasználat
Nehéz szavak érthetően
Keress rá egy ritkább szóra vagy szakkifejezésre, és nézd meg, mit jelent és hogyan használható mondatban. A magyarázatok segítenek megkülönböztetni a könnyen összekeverhető fogalmakat. A közeli jelentés és a körülírás külön jelölést kap.
2200 szócikk · 4 / 55. oldal
antihipertenzív szer
A kórosan magas artériás vérnyomás mérséklésére alkalmazott gyógyszer, amely hatásmechanizmusa alapján több különböző gyógyszercsoportba tartozhat.
Biológia, orvostudomány, élettan és pszichológiaantihisztamin
Olyan gyógyszer, amely a hisztamin valamely receptoron kifejtett hatását gátolja; a köznyelvi használat többnyire az allergiás panaszokat mérséklő H1-hatású szerekre utal.
Biológia, orvostudomány, élettan és pszichológiaantik
Az ókori görög és római kultúrából származó, e kultúrákra jellemző vagy hozzájuk kapcsolódó.
Nyelv, irodalom és művészetantikonvulzáns
Az agy kóros elektromos működésének befolyásolásával epilepsziás rohamok megelőzésére vagy csökkentésére használt gyógyszer.
Biológia, orvostudomány, élettan és pszichológiaantimon
Az 51-es rendszámú, Sb vegyjelű félfémes kémiai elem, amelynek szokásos szilárd alakja ezüstös és rideg.
Természettudomány, matematika és műszaki fogalmakantioxidáns
Olyan anyag, amely meghatározott körülmények között lassítja vagy gátolja más anyagok oxidációját, például reaktív gyökök megkötésével.
Biológia, orvostudomány, élettan és pszichológiaantiszeptikum
Élő szövet, például bőr felületén alkalmazható anyag, amely a mikroorganizmusok szaporodását vagy működését gátolja, illetve elpusztítja őket.
Biológia, orvostudomány, élettan és pszichológiaantitest
Az immunglobulinok közé tartozó fehérje, amely meghatározott antigénrészlethez képes kötődni, és ezzel az immunválaszban vagy laboratóriumi felismerésben szerepet játszik.
Biológia, orvostudomány, élettan és pszichológiaantitetikus
Olyan gondolatokat, tulajdonságokat vagy célokat jellemző, amelyek határozottan szemben állnak egymással, illetve amelyek ellentétét tudatosan kiemelik.
Filozófia, vallás és eszmetörténetantológia
Valamilyen közös szempont szerint összeállított gyűjtemény teljes művekből vagy műrészletekből. Leggyakrabban több szerző verseit, elbeszéléseit vagy más irodalmi szövegeit fogja össze, például korszak, téma vagy nyelv alapján.
Nyelv, irodalom és művészetantonima
Egy másik szóval olyan jelentésviszonyban álló szó, amely ugyanazon szempont szerint ellentétet fejez ki. Az ellentét lehet két véglet egy skálán, két egymást kizáró lehetőség vagy egy kapcsolat két ellenkező iránya.
Nyelv, irodalom és művészetantropomorf
Emberi formával, viselkedéssel, érzelmekkel vagy más emberi tulajdonsággal ábrázolt, illetve ilyennek elképzelt állatot, tárgyat vagy természetfölötti lényt jellemző.
Filozófia, vallás és eszmetörténetanyagcsere-betegség
Olyan betegség, amelyben a szervezet valamely anyag átalakítását, felhasználását, raktározását vagy lebontását végző folyamatai kórosan működnek.
Biológia, orvostudomány, élettan és pszichológiaanód
Elektrokémiai rendszerben az az elektróda, amelyen oxidáció, vagyis elektronleadással járó folyamat megy végbe. Előjele a rendszer működésétől függ: galvánelem kisütésekor negatív, elektrolízis során pozitív lehet.
Természettudomány, matematika és technikaapatikus
Olyan személy vagy állapot jelzője, amelyet gyenge motiváció, csökkent kezdeményezés és a környezet iránti közömbösség jellemez.
Biológia, orvostudomány, élettan és pszichológiaapatit
Rokon kalcium-foszfát-ásványok gyűjtőneve; gyakori tagjaikban fluor, klór vagy hidroxilcsoport egészíti ki a foszfátos kristályszerkezetet.
Természettudomány, matematika és műszaki fogalmakapex
Az éggömb azon pontja, amely felé a Nap a választott helyi csillagrendszerhez vagy helyi nyugalmi rendszerhez viszonyítva mozog.
Természettudomány, matematika és műszaki fogalmakapokrif
A bibliai hagyományhoz kapcsolódó olyan irat, amelyet az adott vallási közösség a saját szentírási könyvjegyzékén kívül tart számon. Melléknévként az ilyen iratot jellemzi; főnévként magát az írást is jelölheti.
Nyelv, irodalom és művészetapokrif iratok
Régi zsidó vagy keresztény vallási iratok, amelyek tartalmukban vagy formájukban a bibliai hagyományhoz kapcsolódnak, de az adott felekezet nem sorolja őket a Biblia kánonjába.
Filozófia, társadalom, jog és gazdaságapolitikus
Olyan személyre vagy magatartásra jellemző, amelyet a politikai kérdésektől és részvételtől való távolmaradás határoz meg.
Filozófia, társadalom, jog és gazdaságapologéta
Olyan személy, aki érvekkel igyekszik megvédeni vagy igazolni egy eszmét, intézményt, vallást vagy más ügyet a bírálatokkal szemben.
Filozófia, vallás és eszmetörténetaposztata
Olyan személy, aki feladja korábban vallott vallási hitét; tágabb, rendszerint minősítő használatban korábbi eszméjének vagy közösségének elhagyója.
Filozófia, vallás és eszmetörténetaposztróf
A sor felső részén elhelyezett vessző alakú írásjel, amely magyar szövegben gyakran elhagyott hangot, betűt vagy számjegyet jelöl.
Nyelv, irodalom és művészetappendicitis
A vastagbél kezdeti szakaszához, a vakbélhez csatlakozó féregnyúlvány gyulladásos megbetegedése.
Biológia, orvostudomány, élettan és pszichológiaapszis
Az épület fő teréhez nyitottan kapcsolódó, többnyire félkörös vagy sokszögű alaprajzú, rendszerint boltozattal fedett térrész. Keresztény templomokban gyakran a szentély vagy egy hajó lezárását adja.
Nyelv, irodalom és művészetaranyrészvény
Olyan részvény közkeletű neve, amely tulajdonosának a részesedés nagyságához képest különleges beleszólási, hozzájárulási vagy vétójogot biztosít fontos társasági ügyekben.
Filozófia, társadalom, jog és gazdaságarbitrázs
Azonos vagy gazdaságilag egyenértékű eszközök eltérő árának kihasználása egymással összehangolt vételi és eladási ügyletekkel, rendszerint egyidejűleg vagy az árkülönbséget előre rögzítve.
Pszichológia, társadalom és gazdaságarchaikus
Egy kultúra, szokás vagy kifejezés korai állapotából fennmaradt, arra emlékeztető vagy ahhoz tartozó.
Nyelv, irodalom és művészetarchaizmus
Korábbi nyelvállapotra jellemző szó, jelentés, szóalak vagy nyelvtani szerkezet, amely az adott közösség szokásos mai nyelvéből visszaszorult. Mai szövegben koridéző vagy ünnepélyes hatást is kelthet.
Nyelv, irodalom és művészetarcheológia
Az emberi múltat tárgyi maradványok, építmények, településnyomok és környezetük módszeres feltárásával, dokumentálásával és értelmezésével kutató tudomány.
Nyelv, irodalom és művészetarchetipikus
Egy alapvetőnek tekintett mintát vagy típust megjelenítő, annak jellegzetes vonásait különösen tisztán hordozó.
Nyelv, irodalom és művészetarchetípus
Olyan eredeti vagy alapvető minta, amelyhez későbbi változatok, szereplők vagy alkotások kapcsolódnak. A hangsúly a visszatérő szerkezeti vagy tartalmi vonásokon van.
Nyelv, irodalom és művészetarchitráv
Az oszlopokat felül összekötő, rájuk közvetlenül támaszkodó vízszintes szerkezeti elem. A klasszikus oszloprendben a párkányzat legalsó, a fríz alatti része.
Nyelv, irodalom és művészetarchívum
Tartós megőrzésre és későbbi visszakeresésre összegyűjtött iratok, képek, hangfelvételek vagy más dokumentumok rendezett együttese.
Nyelv, irodalom és művészetargumentum
Egy állítás elfogadása vagy elutasítása mellett felhozott megfontolás; logikai szövegben az állítást alátámasztó premisszák és a belőlük levont következtetés együttese is lehet.
Filozófia, vallás és eszmetörténetargó
Zárt csoport sajátos, kívülállók számára nehezen érthető szókészlete és beszédmódja; hagyományosan főként bűnözői közösségek titkolózó nyelvhasználatának neve.
Nyelv, irodalom és művészetarisztokrácia
Születés és öröklött rang alapján elkülönülő, hagyományosan jelentős vagyonnal és társadalmi előjogokkal rendelkező felső réteg.
Filozófia, társadalom, jog és gazdaságaritmetika
A matematika számokkal és a rajtuk végzett műveletekkel, különösen a számtani számítások szabályaival foglalkozó területe.
Természettudomány, matematika és műszaki fogalmakaritmetikai művelet
Számokon végzett, meghatározott szabályt követő művelet, például összeadás, kivonás, szorzás vagy osztás.
Természettudomány, matematika és műszaki fogalmakarousal
A szervezet, különösen az idegrendszer élettani aktiváltságának állapota vagy szintje, amely az éberséggel és az ingerekre való válaszkészséggel függ össze.
Biológia, orvostudomány, élettan és pszichológia
