Vesszők és érthető mondatok
Kérdőjel függő kérdésben: Tudod, mikor indul?
Az alárendelő összetett mondat záró írásjelét általában a főmondat kívánja meg. Ezért pont áll a Tudom, mikor indul mondat végén, kérdőjel a Tudod, mikor indul? végén, felkiáltójel pedig a Mondd meg, mikor indul! végén. A beágyazott kérdőszó önmagában nem teszi kérdéssé az egész mondatot.
A cikk tartalma
Ugyanaz a tartalom három külön beszédszándékkal
| Főmondat szerepe | Saját példa |
|---|---|
| Kijelentés | Tudom, mikor indul a busz. |
| Kérdés | Tudod, mikor indul a busz? |
| Felszólítás | Mondd meg, mikor indul a busz! |
A mikor indul rész minden példában egy indulási időpontra vonatkozik. A különbség abban van, mit teszünk ezzel az információval: közöljük, hogy ismerjük; rákérdezünk, más ismeri-e; vagy kérjük az időpont megmondását.
A teljes mondat utolsó szava mindhárom esetben a busz. A záró írásjel kiválasztásához ezért az utolsó tagmondatTagmondatAz összetett mondat egyik szerkezeti egysége. A tagmondatok kapcsolatát és határát a mondat egészéből állapítjuk meg.Részletes magyarázat → vagy a kérdőszó önmagában kevés. Előbb a főmondatot keresd meg.
A tudni szeretném alak is kijelentés lehet
A „Szeretném tudni, mikor érkezik a csomag” mondat a beszélő kívánságát állítja. Szabályos lezárása pont: „Szeretném tudni, mikor érkezik a csomag.” A címzett ebből értheti, hogy választ várunk, a mondat nyelvtani felépítése mégis kijelentő.
Ha közvetlen kérdést szeretnél, könnyű átalakítani: „Mikor érkezik a csomag?” Udvarias, kérdő főmondatot is választhatsz: „Meg tudná mondani, mikor érkezik a csomag?” A feladat és az udvariasság megmarad, a kérdőjel viszont már az egész mondat felépítéséhez illeszkedik.
Azt kérdezte és ezt kérdezte
A „Nóra azt kérdezte, mikor kezdünk” függő kérdést közöl. A mondat elbeszéli, mi volt Nóra kérdése, ezért a saját végére pont kerül: „Nóra azt kérdezte, mikor kezdünk.”
Ha magát a megszólalást idézed, más a szerkezet: „Nóra ezt kérdezte: »Mikor kezdünk?«” A saját példamondatban a külső idézőjelek a teljes minta bemutatását szolgálják; önállóan leírva a kérdés magyar idézőjelpárba kerül: Nóra ezt kérdezte: „Mikor kezdünk?” Az idézett kérdés megtartja a saját kérdőjelét.
A főmondati támpontnak vannak különleges esetei
A „Kérdem, meddig várunk még?” mondatban a kérdem bevezetés közvetlenül ráirányítja a figyelmet a kérdésre. A szabályzat ilyen, mellékes vagy figyelemfelhívó főmondat mellett megengedi, hogy a záró írásjel a következő részhez igazodjon.
Ezért a „ha van kérdem szó, mindig pont kell” megállapítás túlzott volna. A tipikus Tudom, mikor indul példát érdemes alapul venni, a különleges bevezetéseknél pedig a teljes mondat közlési szerepét vizsgálni. Ha bizonytalan vagy, közvetlen kérdéssé alakíthatod a mondatot.
Több beágyazott kérdésnél is a fő közlést keresd
Nem tudom, hogy Anna tudja-e, mikor indul a vonat. A fő közlés a Nem tudom. A mondat előbb Anna tudására utal, majd azon belül az indulás időpontját nevezi meg. Sem az -e, sem a mikor jelenléte nem változtatja kérdéssé az egész kijelentést. A mondatot pont zárja.
Kérdő főmondattal: Meg tudod mondani, hogy Anna tudja-e, mikor indul a vonat? A belső két rész változatlan, az egész szerkezet most kérdés. A záró jel ennek megfelelően kérdőjel.
Az ellenőrzéshez ideiglenesen rövidítsd a tartalmi részt egy utalószóra: Nem tudom ezt. Meg tudod mondani ezt? Ez a két rövid alak megmutatja a főmondat szerepét. Ezután a belső tagmondatok vesszőit külön ellenőrizd.
Válassz mondatzáró jelet
1. Nem árulta el, hol tartják a mintákat 2. Elárulod, hol tartják a mintákat 3. Írd le, hol tartják a mintákat 4. Megkérdezte: „Hol tartják a mintákat” A negyedikben az idézett megszólalás végét is zárd le.
Megoldás és magyarázat
1. Nem árulta el, hol tartják a mintákat. Kijelentő főmondat, ezért pont. 2. Elárulod, hol tartják a mintákat? Kérdő főmondat, ezért kérdőjel. 3. Írd le, hol tartják a mintákat! Felszólító főmondat, ezért felkiáltójel. 4. Megkérdezte: „Hol tartják a mintákat?” A közvetlenül idézett kérdés kérdőjele az idézőjelen belül áll.
A teljes mondat elolvasásakor külön nevezd meg a közlés módját és az idézett vagy beágyazott rész tartalmát. Ezzel elkerülhető, hogy egy kérdőszó jelenléte mechanikusan eldöntse az írásjelet.