Különírás és egybeírás
Munka nélküli és munkanélküli: névutós kapcsolatok
A névutót különírjuk az előtte álló névszótól: munka nélkül, föld alatt, ház mellett. Az -i képző után általában megmarad a szóköz: munka nélküli nap, föld alatti üreg. A munkanélküli személyt megnevező főnévként egy szó. A földalatti is egybeírt, ha a közlekedési eszközt vagy az illegális működést jelöli.
A cikk tartalma
A névutó önállóan jelzi a kapcsolatot
A munka nélkül szerkezetben a nélkül kapcsolja az előtte álló főnevet a mondat többi részéhez. Hasonló szerepet tölt be a mellett, alatt, előtt vagy szerint: ház mellett, föld alatt, indulás előtt, szabály szerint. Ezeket a névutós kapcsolatokat különírjuk.
Ha a kapcsolatból -i képzővel jelzőt alkotunk, rendszerint megmarad a különírás. A ház mellett álló fáról beszélhetünk úgy is, hogy a ház melletti fa. A munka nélkül töltött délután lehet munka nélküli délután. A jelzővé alakítás önmagában nem olvasztja össze a két szót.
Hosszabb leírásban azt is figyeld meg, melyik főnévhez tartozik az új jelző. „A régi ház melletti kaput javítják” mondat természetes olvasatában a ház régi. „A ház melletti régi kaput javítják” mondatban a kapu régi. A ház melletti mindkét változatban különírt marad, miközben a régi helye megváltoztatja az információt.
Ha például egy munkalapon a régi épület mellett álló kaput kell azonosítani, az első szórend őrzi meg ezt a támpontot. A szóközök kijavítása után ezért olvasd újra az egész névutós szerkezetet: a megfelelő tárgyat azonosítja-e, és ugyanannak a tulajdonságát állítja-e, mint az eredeti szöveg?
A munkanélküli egy személyt is megnevezhet
Egy munkanélküli is jelentkezett. Ebben a használatban a szó személyt megnevező főnév; a szabályzat kifejezetten rögzíti ezt az egybeírt alakot. Ugyanez a szerepe a következő mondatban: A beszélgetésen két munkanélküli is részt vett.
A főnév toldalékolható: munkanélküliek, munkanélkülit, munkanélkülivel. A munka nélküli délután szerkezetben viszont egy időszak tulajdonságáról van szó. Attól, hogy valakinek szabad a délutánja, a személyt még nem nevezzük munkanélkülinek. A szókapcsolat jelentése és a főnévvé rögzült megnevezés tehát elkülönül.
A föld alatti hely és a földalatti neve
| Megfogalmazás | Értelmezés |
|---|---|
| A föld alatti üregben hideg volt. | Az üreg térbeli elhelyezkedését adjuk meg. |
| A földalattival utaztunk. | A közlekedési eszközt nevezzük meg. |
| Földalatti mozgalomról olvasott. | A rögzült illegális, titkos működés jelentése szerepel. |
| A ház melletti kaput nyisd ki. | A kapu helyét jelöli a különírt kapcsolat. |
Miért veszélyes minden -i végű alakot egybeírni?
A ház melletti nem válik összetett szóvá attól, hogy egyetlen kérdésre válaszol: melyik kapu? A több szóból álló szerkezetek is betölthetnek egy mondatrészi szerepet. A szó szerinti idézet és az idő előtti indulás ugyanilyen különírt kapcsolat.
Az ellenkező irányú általánosítás is hibás volna. A délelőtt és a délután kialakult határozószó, a délelőtti és a délutáni pedig egybeírt képzett alak. A névutós eredet önmagában nem teszi a mai szót két külön szóvá. Bizonytalan új alaknál a szótári jelentést és a felhasználás módját is ellenőrizd.
Egy rövid szöveg javítása
Írd le helyesen: „A munka + nélküli délutánon a föld + alattival mentünk a múzeumba. Ott egy föld + alatti üreg mását néztük meg. A ház + melletti padon két munka + nélküli beszélgetett.” Az utolsó mondatban a munkanélküli személyeket megnevező főnév.
A javított szöveg és magyarázata
A munka nélküli délutánon a földalattival mentünk a múzeumba. Ott egy föld alatti üreg mását néztük meg. A ház melletti padon két munkanélküli beszélgetett.
A délután tulajdonságát és az üreg, illetve a pad helyét névutós eredetű jelző írja le: különírás kell. A földalatti a közlekedési eszköz neve, a munkanélküli pedig személyt megnevező főnév: mindkettő egy szó. A különbség a közölt fogalom és a szövegben betöltött szerep alapján ellenőrizhető.