Vesszők és érthető mondatok
Sőt: vessző, fokozás és közbevetés
A fokozó kötőszóként használt sőt elé vessző kerül: jó, sőt kiváló eredmény. Utána ilyenkor nincs automatikus vessző. Ha a sőt külön bevezető szóként áll, az utána tett vessző a választott tagolást mutathatja. A döntéshez a teljes szerkezetet és a fokozás szerepét vizsgáld meg.
A cikk tartalma
A sőt egy irányban viszi tovább a közlést
A „Hasznos, sőt nélkülözhetetlen jegyzetet kaptunk” mondatban a második minősítés erősebb az elsőnél. Ugyanannak a jegyzetnek a szerepét fokozzuk. A sőt előtti vessző az egymáshoz kapcsolódó jelzők határán áll.
Teljes tagmondatokTagmondatAz összetett mondat egyik szerkezeti egysége. A tagmondatok kapcsolatát és határát a mondat egészéből állapítjuk meg.Részletes magyarázat → is kapcsolódhatnak így: „Lilla időben érkezett, sőt a terem előkészítésében is segített.” Az érkezésen felül további pozitív cselekvést említünk. Itt sem indokolt csak azért vesszőt tenni a sőt mögé, mert a szó hangsúlyosnak tűnik.
Kötőszó vagy külön bevezetés?
- A kérdést megértettük, sőt választ is készítettünk rá.
- A kérdést megértettük. Sőt, választ is készítettünk rá.
Az első mondatban a sőt szorosan kapcsolja az erősebb állítást az előzményhez. A második változat két mondatra bontja a közlést; a sőt külön bevezetőként áll. A bevezető használatban az utána tett vessző elfogadható tagolás.
A forrásként hivatkozott nyelvi tanácsadás is megkülönbözteti a fokozó kötőszótKötőszóSzavak, mondatrészek vagy tagmondatok közötti kapcsolatot jelölő szó. Ilyen például az és, a vagy és a hogy.Részletes magyarázat → és a bevezető szót. Ezért az a szabály, hogy „sőt után mindig kell vessző”, túlságosan merev volna. A másik véglet is félrevezető: a bevezető használatot sem érdemes minden szövegben hibának jelölni.
A második vessző más szerkezethez is tartozhat
A „Minden résztvevő, sőt néhány kísérő is, kapott jegyzetet” mondatban a sőt szóval kezdődő kiegészítést közbevetéskéntKözbevetésA mondat menetébe beillesztett kiegészítés vagy megjegyzés. Írásjelekkel is elkülöníthetjük a környező mondattól.Részletes magyarázat → különítettük el. A kapott előtti vessző ennek a beékelt résznek a végét jelöli. A sőt után közvetlenül továbbra sem került vessző.
Ugyanez a tartalom kevésbé megszakított sorrendben: „Minden résztvevő kapott jegyzetet, sőt néhány kísérő is.” A kiegészítés a mondat végére került. A két alak különböző olvasási tagolást kínál; egy hosszabb mondat javításakor gyakran a sorrend módosítása ad könnyebben követhető eredményt.
A fokozás legyen tartalmilag is indokolható
Vizsgáld meg ezt a mondatot: „A doboz harminc centiméter magas, sőt kék.” A méret és a szín önmagában két külön tulajdonság. A sőt használatához olyan szövegkörnyezetSzövegkörnyezetA szó vagy mondat körül álló szöveg, amely segít az értelmezésében. Ebből derülhet ki például, kire utal egy névmás.Részletes magyarázat → kellene, amelyben a második közlés további, erősebb érvnek számít.
Egy semleges adatleírásban az „A doboz harminc centiméter magas és kék” változat pontosabban mutatja a kapcsolatot. Ha viszont a megrendelő kifejezetten kék dobozt keresett, a fokozó folytatásnak lehet szerepe. Az írásjel helyességét és a gondolatkapcsolat értelmét külön ellenőrizd.
A kedvezőtlen állítás is fokozható
A doboz nedves, sőt teljesen átázott. A második rész az állapot súlyosabb fokát közli. Ugyanaz a fokozó kapcsolat működik benne, mint a pozitív minősítést továbbvivő példákban; a sőt elé itt is vessző kerül.
A hibajegyzékben a fokozás ellenőrizhető adatot is követhet: A mappa megsérült, sőt két lap is hiányzik belőle. A két állítás együtt súlyosabb hiányosságot ír le. Ha viszont csak másik, független tulajdonságra térsz át, az és vagy egy új mondat jobban mutathatja a viszonyt.
Szerkesztéskor nevezd meg magadnak a közös szempontot. A nedves–átázott párnál ez az átnedvesedés mértéke. A minősítés erősítése csak akkor segít, ha a folytatás ténylegesen alátámasztja.
Gyakorlat: mit jelez a vessző?
1. Rövid sőt kifejezetten tömör választ kaptunk. 2. A kérésre válaszoltak, sőt, mellékletet is küldtek. A másodikban szorosan kapcsolódó fokozást akarunk. 3. A kísérlet sikerült. Sőt, meg is tudtuk ismételni. Elfogadható-e az utolsó változat?
Megoldás és indoklás
1. Rövid, sőt kifejezetten tömör választ kaptunk. A jelzőket kapcsoló sőt elé tesszük a vesszőt. 2. A kérésre válaszoltak, sőt mellékletet is küldtek. A megadott szoros kapcsolásban a sőt utáni vessző fölösleges. 3. Az utolsó mondat elfogadható: a sőt külön bevezetésként jelenik meg.
Az átolvasás során azt kérdezd: a folytatás mennyiben viszi tovább az előző állítást? Ha csak új adatra váltasz, egy egyszerű kapcsolás vagy új mondat világosabb lehet.