Tulajdonnevek és toldalékok
Tavak, folyók és hegyek neve: mit kapcsolunk kötőjellel?
A Velencei-tó, a Kab-hegy és a Szent Anna-tó nevében a földrajzi köznév kötőjellel kapcsolódik az előtaghoz. A Mátra hegység és a Fertő tó más szerkezet: a már önálló név mellé magyarázó közszó kerül, ezért különírjuk.
A cikk tartalma
A név része-e a tó vagy a hegy szó?
A Velencei-tó teljes földrajzi név. A tó szó beletartozik, ezért a Velencei előtaghoz kötőjellel kapcsolódik. A Mátra önmagában is teljes név. Ha az olvasó kedvéért hozzáteszed, hogy hegység, a két szó külön marad: Mátra hegység.
A kérdéshez a név ismerete szükséges. Egy önmagában használt rövid alak lehet alkalmi becenév vagy a szövegben érthető csonkítás is. Abból tehát, hogy valaki egy társalgásban csak a Velencei szót mondja, még nem következik a Velencei tó különírásKülönírásAz az írásmód, amikor egy kifejezés elemei külön szavakként, szóközzel jelennek meg. Például: még egyszer.Részletes magyarázat →. A teljes névalakot szótárban vagy földrajzinév-forrásban ellenőrizd.
Háromféle névkapcsolat
| Példa | Szerkezet |
|---|---|
| Kab-hegy | Az előtag és a hegy együtt adja a földrajzi nevet. |
| Szent Anna-tó | A több szóból álló tulajdonnévi előtag utolsó szavához kapcsolódik a tó. |
| Fertő tó | A Fertő önálló név; a tó értelmező közszó. |
| Séd patak | A Séd nevet a patak szó magyarázza. |
| Mátra hegység | A teljes név után a területtípust közöljük. |
A nagybetű nem terjed át automatikusan a köznévre
A földrajzi köznév a kötőjeles névben is kisbetűs: Velencei-tó, Kab-hegy. A kötőjel a név összetartozását jelöli, a nagybetű pedig a név kezdetét mutatja. A Velencei-Tó alak fölöslegesen emelné nagybetűssé a köznévi utótagot.
Többtagú előtag esetén őrizd meg annak belső szerkezetét. A Szent Anna-tó alakban a Szent és az Anna külön szó és nagybetűs névelem. A tó az utolsó elemhez kapcsolódik kötőjellel. A Szent-Anna-tó megoldás egy új, indokolatlan kötőjelet vinne az előtag belsejébe.
A magyarázó jelző a név előtt is külön maradhat
Az erdős Bükk kapcsolatban az erdős alkalmi leírás: egy táj állapotát vagy jellegét hangsúlyozza. Ezért kisbetűs és különírt. A földrajzi névhez hozzáadott minden jelzőt tehát nem szabad új névvé összekötni. Ugyanígy a csendes Duna-part megfogalmazásban a csendes a beszélő aktuális leírása lehet.
Szerkesztéskor segít, ha külön felírod a nevet és a köré épülő mondatrészeket. Például a magas vízállású Velencei-tó kifejezésben a név Velencei-tó, az előtte álló rész alkalmi minősítés.
Már kötőjeles név után újabb földrajzi köznév
Az Arany-patak névhez a völgy földrajzi köznevet kapcsolva Arany-patak-völgy lesz az összetett név. A régi kötőjel megmarad, az új földrajzi köznév elé pedig újabb kerül. A földrajzi nevek saját szabálya ebben a szerkezetben két kötőjelet eredményez.
Ha egy térképfeliratban Aranypatak-völgyet látsz, a javítás előtt az alapnevet kell ismerned. A feladatban megadott Arany-patak esetén az egybeolvasztás eltüntette annak eredeti tagolását. A közszói összetételek mozgószabályát erre a névre automatikusan alkalmazni hibás eredményt adna.
Az -i képzős alak arany-patak-völgyi. A kötőjelek maradnak, a közszói elemekből álló név kezdőbetűje kisbetűsre vált. Próbáld visszabontani: arany-patak-völgyi séta → Arany-patak-völgy → Arany-patak. Ez megmutatja, melyik kész névhez kapcsolódott a völgy szó.
Javítsd a névhatárokat
- 1. A képaláírás névalakja: Velencei Tó.
- 2. A szöveg a Mátra önálló névhez magyarázatként teszi hozzá a hegység szót: Mátra-hegység.
- 3. A térképi név: Szent-Anna-tó.
- 4. A leírásban a Bükk erdős jellegét hangsúlyoznánk: Erdős-Bükk.
Megoldás és ellenpélda
1. Velencei-tó: a tó a név része, kisbetűs és kötőjeles. 2. Mátra hegység: a példában a hegység magyarázó szó. 3. Szent Anna-tó: az előtag különírt alakja megmarad. 4. erdős Bükk: alkalmi jelzőt kapcsolunk a névhez.
A Velencei-tó és a Fertő tó különbsége mutatja, miért kell a szóalakSzóalakEgy szó konkrét, leírt vagy kimondott formája. Például az egyenlőre az egyenlő toldalékolt alakja; az egyelőre más jelentésű szó.Részletes magyarázat → mellett a név pontos terjedelmét is ellenőrizni. A tó szó mindkettőben ugyanazt a földrajzi típust jelöli; az írásmód azért más, mert az egyikben a névhez tartozik, a másikban értelmező kiegészítés.