Különírás és egybeírás
Dehogy vagy de hogy? Tagadás és kapcsolt kérdés
A dehogy egy szó, amikor határozott tagadást, tiltakozást fejez ki: Dehogy felejtettem el! A de hogy különírt, ha a de kötőszóhoz egy kérdő vagy mellékmondatot bevezető hogy kapcsolódik: Eljön, de hogy mikor, azt még nem tudom. A dehogyis szintén egybeírt tagadó alak.
A cikk tartalma
A dehogy a felvetésre válaszol
A Haragszol rám? kérdésre adott Dehogy! válasz a harag feltételezését utasítja el. Az egybeírt szó önállóan is teljes megszólalás lehet. Hosszabb mondatban ugyanilyen szerepe van: Dehogy haragszom rád! A mondatban a tagadás jelentését a dehogy hordozza.
A dehogyis hasonlóan erős tagadó válasz: Dehogyis! A végén álló felkiáltójel a határozott hanglejtést követheti. Egy visszafogottabb levélben a Nem, minden rendben mondat más hangnemű, de ugyanarra a kérdésre adhat világos választ.
Két szó kapcsolata is kezdődhet de hogy alakban
A Megértem az indokát, de hogy miért most szólt, azt nem tudom mondatban a de két gondolatot állít szembe. A hogy a második rész beágyazott kérdéséhez tartozik. A különírásKülönírásAz az írásmód, amikor egy kifejezés elemei külön szavakként, szóközzel jelennek meg. Például: még egyszer.Részletes magyarázat → itt megőrzi a mondat szerkezetét.
Önálló kérdés is kezdődhet így: De hogy jutottatok be a zárt kapun? A hogy ebben a mondatban a hogyan kérdőszó szerepében áll. A beszélő a bejutás módját kérdezi. A dehogy egybeírásával erős tagadó jelentés jelenne meg, ami megváltoztatná a közlést.
A szövegkörnyezet dönti el
| Saját példa | A választás oka |
|---|---|
| Dehogy zavarsz, nyugodtan kérdezz! | A zavarás feltételezésének elutasítása. |
| De hogy találtad meg a címemet? | Kérdés a megtalálás módjáról. |
| Elkészítem, de hogy mikorra, azt később írom meg. | A de kötőszó után beágyazott kérdés következik. |
| Dehogyis, még csak most kezdtem! | Önálló tagadó reagálás, utána magyarázat. |
Ne a vesszőből találd ki a jelentést
A szóköz és az írásjel két külön döntés. A De hogy is gondolod ezt? kérdésben a de és a hogy közé nem kerül vessző pusztán a különírás miatt. A hosszabb Eljön, de hogy mikor, azt nem tudom mondatban viszont több szerkezeti határt kell jelölni.
Saját javítási példa: Egy ismerős megkérdezi, hogy gondot okozott-e a telefonhívása. A válasz szándéka megnyugtatás. Ebben a helyzetben a Dehogy okozott gondot, örültem neki! közli a kívánt jelentést. A különírt de hogy kérdéssé vagy másfajta szerkezetté tenné az elejét.
A dehogynem tagadó kérdésre állítással felelhet
- Értelmezési feladat: „Nem fejezted be?” – „Dehogynem, tegnap befejeztem.” A válasz szerint a munka elkészült. A dehogynem egybeírása és a teljes állító mondat ugyanazt az értelmezést támogatja.
A dehogynem szintén egybeírt szó. Tagadó kérdésre adott válaszként az előző tagadást utasíthatja el: „Nem küldted el?” – „Dehogynem, már reggel elküldtem.” A válaszban a küldés megtörténtét állítjuk. A Nagyszótár ezt a használatot a dehogynem első jelentésében rögzíti.
Érdemes a teljes választ is odaírni, ha fontos az eredmény egyértelműsége. A „Dehogy küldtem el!” a küldést tagadja; a „Dehogynem, elküldtem” megerősíti. A rövid válasz ellenőrzésekor ezért olvasd hozzá a kérdést is, és mondd ki magadnak a tényleges állítást: elküldte vagy nem küldte el?
Három egyértelmű feladat
Válaszd ki az írásmódot: 1. De + hogy lennék mérges! A beszélő tagadja, hogy mérges. 2. De + hogy jutok el a múzeumba? A beszélő útbaigazítást kér. 3. De + hogy + is! Önálló, erős tagadó válasz. A harmadikban egyetlen tagadószót alkoss.
Megoldások és indoklás
1. Dehogy lennék mérges! Az egybeírt szó tagadja a felvetést. 2. De hogy jutok el a múzeumba? A hogy a hogyan szerepében áll, a de önálló kötőszóKötőszóSzavak, mondatrészek vagy tagmondatok közötti kapcsolatot jelölő szó. Ilyen például az és, a vagy és a hogy.Részletes magyarázat →. 3. Dehogyis! A feladatban kért önálló tagadó szó egybeírandó. Mindhárom mondatnál a beszélő szándékát kellett azonosítani.