Különírás és egybeírás
Odamenni vagy oda menni? A hangsúly és a szórend szerepe
Az odamenni egybeírt, amikor az oda igekötőként közvetlenül a menni előtt áll. Az oda menni különírás is indokolt lehet, ha az oda önálló, kiemelt helyhatározó: éppen arra a helyre menni. A „Mi is tervezünk majd oda menni” mondat biztos megítéléséhez ezért tudni kell, milyen előzményre és hangsúlyra épül.
A cikk tartalma
Az igekötős alapminta egybeírt
Az odamegy szót a kéziszótár egyetlen címszóként közli. Főnévi igenévi alakja odamenni. A „Nem mert odamenni a pultnál álló ügyintézőhöz” mondatban az oda az igével együtt nevezi meg a közeledést, és közvetlenül a menni előtt áll.
A tervez vagy az akar jelenléte önmagában nem teszi különírttá az oda és a menni kapcsolatát. A „Tervezek odamenni hozzá” és az „Oda akarok menni hozzá” eltérő szórendet mutat. Az utóbbiban az akarok közéjük ékelődik, ezért az igekötő külön szó.
Az önálló helyre utalás különírást is indokolhat
Az AkH. 120. pontja szerint az igekötőként is használt határozószót különírjuk, ha önálló határozói szerepét emeljük ki. Az „Oda menni lenne érdemes, ahol tavaly már bevált a szállás” mondatban az oda egy később pontosított helyre utal.
A hangsúly ilyenkor a hely kiválasztásán van. A mondat kifejtve is elmondható: „Arra a helyre menni lenne érdemes, ahol tavaly már bevált a szállás.” Ez a próba segít felismerni az önálló helyhatározót, bár a végső döntést mindig a teljes mondat és közléshelyzet alapján kell meghozni.
A majd helyét is pontosan figyeld meg
A „Mi is tervezünk majd odamenni” mondatban a majd az oda előtt áll. Nem választja el az igekötőt az igenévtől, ezért az igekötős értelmezésben odamenni marad. A „Mi is oda szeretnénk menni” szerkezetben viszont a szeretnénk valóban a két rész közé kerül.
Az eredeti, különírt „Mi is tervezünk majd oda menni” akkor olvasható indokoltan, ha az oda külön nyomatékkal a kiválasztott helyre utal. A szövegkörnyezetSzövegkörnyezetA szó vagy mondat körül álló szöveg, amely segít az értelmezésében. Ebből derülhet ki például, kire utal egy névmás.Részletes magyarázat → nélküli rövid mondatból nem következik, hogy ez a hangsúly biztosan jelen van vagy biztosan hiányzik.
A távolság helyett a mondatbeli szerep dönt
Az egybeírást nem lehet kilométerhez vagy az utazás méretéhez kötni. A döntő kérdés az, hogy az oda az igéhez tartozó igekötőként működik-e, vagy önálló helymegjelölést emelsz ki vele. A közeli és a távoli cél is megjelenhet különböző mondatszerkezetekben.
Ellenőrzéskor mondd ki a teljes közlést, keresd meg a helyre utaló előzményt, és nézd meg, áll-e közbeékelt szó az oda és a menni között. Ha a célhelyet nehéz azonosítani, nevezd meg: „Mi is tervezzük, hogy elutazunk a tavalyi szálláshelyre.” Az átfogalmazás a közlés pontosítására használható, miután megértetted az eredeti szerkezetet.