A leirat elején tisztázd, hogy a beszédet szó szerint rögzíted, vagy olvashatóbb változatot készítesz. A két cél eltérő beavatkozásokat enged meg; a szerkesztés közben az állítások jelentését őrizd meg.
A kép szöveges leírásánál azt kérdezd meg, milyen információt veszít el az olvasó, ha nem látja a képet. A választ a képnek az adott oldalon betöltött szerepe határozza meg.
A hivatkozás felirata nevezze meg a célját: milyen oldal, dokumentum vagy művelet érhető el vele. Az „itt” és a „tovább” önmagában kevés támpontot ad, különösen több hivatkozás mellett.
A „nincs találat” üzenet a keresés eredményét írja le, ne a keresett dolog létezéséről mondjon ítéletet. Nevezze meg a keresés hatókörét, és adjon végrehajtható következő lépést.
A mező neve azt mondja meg, milyen adatot kérsz; a segítőszöveg azt, hogyan kell megadni. Ha mindent a mezőbe írt példával próbálsz elmondani, az olvasó könnyen elveszíti a támpontot.
Az űrlap szövegéből derüljön ki, melyik adat nélkül nem küldhető be a válasz, és melyiket lehet kihagyni. A „lehetőség szerint kötelező” típusú kifejezések ellentmondó elvárást közölnek.
A feltöltési útmutató előre mondja meg, milyen fájlt fogad el a rendszer, és miből látszik a sikeres beküldés. A fájl kiválasztása, feltöltése és feldolgozása külön állapot lehet.
A törlést megerősítő szöveg nevezze meg az érintett elemet és a tényleges következményt. A „biztos vagy benne?” kérdés önmagában nem segít felismerni, hogy jó helyen jár-e a felhasználó.
A mentési visszajelzés azt mutassa, ami már megtörtént. A „mentve” befejezett eredményt közöl; a „mentés folyamatban” még tartó műveletet. A két felirat felcserélése adatvesztéshez vezető félreértést okozhat.
A verziójegyzet a felhasználó számára érzékelhető változást mondja el. A „kisebb javítások” helyett nevezd meg, mi működik másként, milyen helyzetben jelentkezett a hiba, és kell-e valamit tennie az olvasónak.
A karbantartásról szóló szövegben az időszak és a várható hatás legyen könnyen megtalálható. Az „oldalunkon munkálatok zajlanak” nem mondja meg, hogy az olvasó tud-e keresni, belépni vagy beküldeni.
Üzemzavar esetén az észlelt hatást, a vizsgálat állapotát és a következő tájékoztatást válaszd külön. A feltételezett okot ne közöld biztos diagnózisként.
A hibajegyre adott válasz különítse el a reprodukált hibát, az elvégzett javítást és a még ellenőrizendő eseteket. A „megoldva” csak azt a problémát zárhatja le, amelynek megszűnését valóban igazoltátok.
A foglalási üzenetből derüljön ki, hogy a rendszer csak fogadta a kérést, vagy a helyet már biztosította. A „sikeres” szó önmagában nem mondja meg, melyik lépés fejeződött be.
A várólistára kerülésről szóló levél ne ígérjen részvételt. Mondja el, mi történik helyfelszabaduláskor, hogyan kap értesítést a jelentkező, és kell-e addig bármit tennie.
A lemondás visszaigazolása az érintett alkalmat és a feldolgozás állapotát nevezze meg. Több foglalás esetén különösen fontos, hogy a címzett lássa, pontosan mire vonatkozik a törlés.
A programváltozásról szóló értesítésben különböztesd meg az elmaradást, a halasztást és a helyszínváltozást. A „változás történt” cím után a látogatónak azonnal meg kell találnia, mi érvényes most.
Az útbaigazítás rögzítse a kiindulópontot és a haladás irányát. A „balra a második ajtó” csak akkor egyértelmű, ha az olvasó tudja, honnan és merre néz.
Az átvételi értesítésből derüljön ki, melyik csomagról van szó, hol vehető át, és milyen információra lesz szükség az átvételnél. A feladás és az átvételi helyre érkezés külön esemény.
A tárgykereső közlemény azonosítsa a tárgy típusát, az esemény helyét és idejét, valamint a kapcsolatfelvétel módját. Különüljön el, hogy elvesztett vagy megtalált tárgyról írsz.
A szülői értesítőben válaszd külön, amit tudni kell, attól, amit a családnak meg kell tennie. Egy esemény időpontja, a szükséges felszerelés és a válasz határideje három eltérő információ.
A feladatutasítás igéje megmutatja, milyen munkát vársz a tanulótól. A kiírás, a kiválasztás, az indoklás és az átírás eltérő feladat, ezért a kérésben ne mosd össze őket.
A hasznos visszajelzés megnevezi a szöveg konkrét részét, leírja a hatását, és kijelöl egy következő javítást. A „zavaros” vagy a „nagyon jó” önmagában kevés segítséget ad az átdolgozáshoz.
Egy közérthető fogalommagyarázat mondja meg, milyen típusú dologról beszélünk, és mi különbözteti meg a hozzá hasonlóktól. Az ismeretlen szó más alakban történő megismétlése nem magyarázat.
Magyarázat és példák →
Dajka Gábor könyve
Online Marketing és Pszichológia
Érdekel a marketing és a fogyasztói gondolkodás kapcsolata? A könyv részletes bemutatását a szerző webáruházában találod.