A kérdés–válasz oldal akkor segít, ha a címben szereplő kérdésre rögtön választ ad. A válasz ne terelje át az olvasót egy általános bemutatkozásra, és ne hagyja ki a döntéshez szükséges feltételt.
Az összefoglaló az eredeti szöveg fő állításait őrizze meg, azok feltételeivel és bizonyosságával együtt. A rövidebb változat ne állítson többet, mint a hosszabb.
A tájékoztató címe nevezze meg a témát és az olvasó számára elérhető választ. A túlzó ígéret vagy a homályos figyelemfelhívás helyett az adott oldal tartalmát tedd felismerhetővé.
A becsült adatot jelöld becsültként, és nevezd meg, mire vonatkozik. A pontosnak látszó számjegyek nem tesznek egy feltételezésből mérést, a bizonytalanság jelzése pedig nem pótolja az adat alapját.
Ha egy arány 20%-ról 25%-ra nő, a különbség 5 százalékpont. Az eredeti 20%-hoz viszonyított növekedés 25%. A két közlés más kérdésre válaszol, ezért nem cserélhető fel.
Az összehasonlító mondat nevezze meg a viszonyítási alapot, az időszakot és az összevetett jellemzőt. A „kétszer annyi” önmagában nem mondja meg, mihez képest és miből lett több.
A diagram címe és kísérőszövege tegye világossá a vizsgált mennyiséget, az érintett kört és az időszakot. Az „eredményeink” cím önmagában kevés egy megosztott ábra értelmezéséhez.
Egy kérdőív kérdése lehetőleg egy értékelhető dologra vonatkozzon. Ha egyszerre kérdezel a gyorsaságról és az érthetőségről, az egyetlen válaszból nem derül ki, melyik tapasztalatot értékelte a kitöltő.
A válaszlehetőségek legyenek összevethetők, és a kitöltő számára legyen világos, egyet vagy többet választhat. Egy rosszul megadott kategóriahatár olyan embert is bizonytalanná tehet, aki pontosan tudja a saját adatát.
Ha szövegről kérsz véleményt, nevezd meg, milyen döntésben vársz segítséget. A „mit gondolsz?” nyitott kérdés lehet hasznos, de nem biztos, hogy választ ad a konkrét szerkesztési problémádra.
A szerkesztői kérdést, belső megjegyzést és publikálandó mondatot egyértelműen különítsd el. A „majd pontosítjuk” vagy a „kell ide példa” munkajelzés nem kész tartalom.
A kétnyelvű tájékoztató ellenőrzésekor a jelentést és a gyakorlati adatokat is vesd össze. Két külön-külön gördülékeny szöveg is közölhet eltérő határidőt, feltételt vagy teendőt.
Csoportos levélben külön nevezd meg, kinek van feladata, és kik kapják az üzenetet tájékoztatásul. A „valaki jelezzen” kérés mellett minden címzett gondolhatja azt, hogy más fog válaszolni.
A személytelen megfogalmazás olykor indokolt, de feladatkiosztásnál elrejtheti a felelőst. A „megtörténik az ellenőrzés” mondat mellé gyakran szükséges megnevezni, ki ellenőriz és mit.